A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 1. (1957)

KOMÁROMY József: Beszámoló a miskolci Sötétkapu-melletti ásatások eredményeiről

72 KOMÁROMY JÓZSEF 0,90 m-es mélységben üszkös gerendadaraibolk, kiégett paticstfaltöredékek, összeolvadt vastárgyak, Ikovácsolt vasikulcs és bronzlemez töredék került elő. Zsigmond dénár R II. 129 BR veretű, hiányos. 1,10 m mélységiig tovább bontva, változatlanul zavart rétegből előlkerült több, szürke és fehér kerámia darabja, jellegtelen, erősen kibajló peremű töredék, peesétlővel mintázott peremmel. Habán kancsó töredéke, zöldmázas kályhacsempe-töredékek, diónagyságú okkerrög. Kovácsolt vasszegek. Több ezüst pénz, leglkorábbi Nagy Lajos ezüst dénárja. (Réthy II. 89/a, legkésőbbi II. Lajos R II. 308 a-b. Leszih Andor meghatározásait adjuk a pénzeknél.) 1,25 m mélységben, a szelvény É-i részében erősen összefüggő, egybeállt kavicsréteg 5—8 cm vastagságban, p|árhuzaimosan a mai gyalogjárdával. Ezt a szelvényt 3,10 m mélységig kibontva, humusszal és szeméttel kevert réteget kaptunk a lent kezdődő agyagos kavicsrétegiig. A szelvény déli felében porhanyós humuszréteg állott, mintegy 1 m-es vastagságiban, egyenletes fekete anyagában szennyeződés csak itt-ott mutatkozott. Az E-szelvény két égési rétege: 0,62—0,70 és 0,90—1,10 m mélységben. * C helyiség. Az E helyiségtől nyugatra eső C helyiség ásatása a következő adatokat szolgáltatta: itt 0,30 m-ig ugyanaz a rendkívül zavart és több ízben felásott réteg mutatkozott, mint az E helyiségben. 0,30 m-től lefelé erősen kiégett agyagtörmelékek, sok a vesszőfonást negatívan mutató paticsdarab. A helyiség K-i szélén, 0,64 m-en kőfal mutatkozott, ennek alapozási mélysége 1,14 m-en volt. Ez a kőfal-alap derékszögben nyugatnak fordult és a szelvény felezőpontján megszűnt. Ujabb részt 0,94 m-en találtunk belőle, itt 4 nagyobb kő jelezte vonalát. A kőfalazásban másodlagosan, egy gótikus bordaindításszerű munkált követ találtunk. Még egy másik, kávaszerűen faragott követ találtunk. Mindkettőnek egyik oldala kormosra égett. A kőfal köveit sárhabarcs fogta össze, ásott alapárakban. A C helyiség hosszanti, Ny-i felében a következő leleteket kaptuk: a felső, 0,30-as szintben egy fel nem használt DGD jelű téglát találtunk, azon a zöldesszürke, homokkőmorzsalékos rétegen, amely az ásatási területen meghagyott alapfalak mellett, mindenütt, mint megmunkálási kőtörmelék jelentkezett, a falak tövében néhol 20 cm vastagságban, de a falak tövétől másfél-két méternyire, már elvékonyodó rétegben. (A most lebontott épület nagyrészben DGD jelű téglával volt boltozva. A jelet feloldani ezidőszerint nem tudjuk, talán Diós Győr Domínium?) 0,67 m mélységig határozott rajzú, váltakozó vastagságú égési réteget találtunk. Ezeket a foltokat a mélységi adatokkal a részletrajzunlkra visszük. A több cm vastagságú foltokban sárganfekete-vörös-pelyvasárga-hamus részeket kaptunk. A foltok vonulásában sok az újabb kori beásás, de egyes részein elválaszthatók. Égési törmelékréteg ez, mely tisztább kontúrokkal jelentkezik, mint az E helyiségben. A térképen berajzolt helyen, az összeomlott faltörmelékek, egybefüggő vörösre égett faltörmelékek, egybefüggő vörösreégett agyagtömlbök és a kormos-szenes-hamus foltok között előtűnik egy padlóroncs, néhol 4—5 cm vastagságra szenesedett maradványa. A faszén között sarokvas, a pallódeszkák alatt közvetlenül keresztben fekvő, újabb pallómaradvány elszenesedve. Kisebb csomókban, szeméttömeg és égési maradványok között ^egy elplanírozás maradványai. Feltűnően sok ezekben az apróra feltört, felhasított disznó-, marha- és juh-csont. Sok az edénytöredék, habán kancsódarabok, vasszögek, vadkan agyara, kovatöredék, okfcerrög. 0,71 m mélységben, az élesen kirajzolt, lemezesen elváló és összefüggő darabokban 'kiemelhető vörösreégett agyagréteg eltávolítása után a szelvény Ny-i részében cölöplyukak kerültek elő. Ezeket a térképen bemértük. Az omlás és feltöltés ezen a részen könnyen elválik attól az alaptól, amelyre zuhant. A szelvény DNy-i felé-