A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 1. (1957)
PATAY Pál: Rézkori temető Tiszakeszin
38 PATAY PAL a koponya közeiébein, síronként 1 példányban találjuk, szabályszerűnek kell felfognunk. Több múlt valószínű tehát, hogy a két edénynek a temetkezés során, valamilyen meghatározott rituális szerepe volt. Gyakoriság tekintetében a virágcserép alakú edények következnek. Mindkét, máshonnan isimert változatuk fellelhető itt is; a fordított csonkakúp alakú (III. t. 1) és a hordóalakú (III. t. 4). Érdekes a 9. sírban lelt négylábú edény (I. t, 11), amely testének alakja alapján ugyancsak e típusba sorolandó. A virágcserép alakú edények a sírban már inkább a lábak közelében találhatók (pl. 11., 14. sír), aminek azonban lehet az is az oka,, hogy közülük több példány elég nagy méretű, s a kiásott sírgödörben elhelyezésére csak itt kínálkozott 'hely. A 9. sírban — ha a négylábú példányt is ideszámítjuk — 3 db volt belőlük található. A csövestalpú tál nem fordul elő a bodrogkeresztúri kultúra minden temetőjének anyagában. Tiszakeszin azonban 2 sírban volt található (6., 10. sír) sőt, az elsőben kettő is (II. t. 4, 6). A 6. sír hengeres talpú példánya különösen jellemző a bodrogkeresztúri kultúrára. Ritka, de nem szokatlan, vele rokon alak a 4. sírban lelt csövestalpú serleg (I. t. 8). Ugyancsaik jellegzetes a bodrogkeresztúri kultúrára az 1. sír kétfülű bögréje (I. t. 2). Az edény testén látható díszítés ennek a típusnak a specialitása. Ezt az edényalakot különben Szilézia rézkori anyagában — a Jordansmühli kultúrában — található kétfülű bögrék hasonlósága alapján, utóbbiakkal szokták kapcsolatba hozni.»* A 17. sír majdnem hengeres kis pohara (III. t. 10), úgyszintén a 15. sír részben hasonló, de a tejesköosögök hatására 2 füllel ellátott hasonló edénye (III. t. 7) nem jelent újdonságot. Elleniben a szakirodalomban eddig még nem közölt edényalakot ismerhetünk meg a 21. sír négylábú poharában (IV. t. 3). Nemcsak a lábainak, hanem méginkább a peremének megoldása különleges, sőt, ez a karélyosság a bodrogkeresztúri kultúra más edénytípusainál ismeretlen. E leletben azonban nem szabad unikumot látnunk, miután az másutt is fellelhető, így Paszab-Zádon 25 és a tarnaibodi telep leletei között. 26 Utóbbi lelőhelyen több darab töredéke volt található, közülük többnek teste négyszögletes átmetszető is volt. Utoljára említem a 22. sír gömlbhasú edényét (IV. t. 1). Az edény fülei és lábai is zoomorphak, azaz állatfejet, illetve lábat utánoznak. A füleket illetően, ez a jelleg a típus más példányain is 'megfigyelhető. 27 A tiszakeszi edény díszített volta, a szokatlanabb fül- és lábkiiképzéstől függetlenül, azt a (benyomást kelti, hogy az nem lehetett hétköznapi rendeltetésű. 28 Utóbbiak ezt csak megerősíteni látszanak. Sőt, a zoomorph füleknek az edénytípushoz kötött volta talán jogossá teszi annak a feltételezését, hogy ezekben az edényekben különleges, rituális rendeltetésű — talán éppen valamilyen állatikultusszal kapcsolatos — tárgyat lássunk. Ebben az esetben ugyanolyan elgondolás alapján jöhettek létre, mint az újabb kőkori állatalatoú edényeik. Az edény mintázata jól ismert a bodrogkeresztúri kultúra kerámiáján. Értelmezésével is már részletesebben foglalkoztunk; a minta, textilián megszületett ere24. Csalogovits József: Die neu aufgedeckte neolitische Siedlung und das kupferzeitliche Gráberfeld von Kiskőrös. PZ XXII (1931) 109—110. — Tompa Ferenc: i. m. 52. 25. Nincs ismertetve. Nyíregyháza, Jósa András Múzeum. 26. Nincs ismertetve. Patay Pál és Kalicz Nándor ásatása. Eger, Dobó István Múzeum. 27. Az eddig ismert kilenc négylábú korsó közül a fenti tiszakeszi példányon kívül állatfejet utánzó füle van egy bodrogkeresztúri és egy oroszkai (Oroska) edénynek (Hillebrand. Jenő: Das kupferzeitliche Gráberfeld von Puszta-Istvánháza bei Kunszentmárton [Ungarn]. WPZ, XIII. [1926], 9. kép, 2.). Mitscha Marheim, Herber t—P i t ti i o n i, Richárd: Die Besiedlungsgeschichte des unteren Grantales. MAG. 1934. (VIII. t. 13). Hasonló jellegű füle van a Szerencs-hajdúréti 6. sírban lelt, lábakkal el nem látott gömbhasú edénynek is (Patay Pál: A Szerencs-hajdúréti rézkori temető. 6. kép). 28. E tekintetben figyelembe veendő, hogy a bodrogkeresztúri kultúra kerámiája általában díszítetlen. A sírokból eddig ismert 1000-et meghaladó edénynek csak mintegy 7 %-a díszített.
