A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 1. (1957)
KOMÁROMY József: Újonnan előkerült reneszánsz párkánytöredék a diósgyőri várból
158 KOMÁROMY JÓZSEF tot nem nyújtanak. Ha valami írásos támpontot keresünk, talán meg kell említenünk, hogy P. Hugó (Hazael) 1759-ben készült, várat ábrázoló rajzának kartusában az f) alatt szerepel egy »Caminus ex marmore sine inscriptione« megjegyzés és ezt a kandallót a várkápolnával északról szomszédos emeleti helyiségben jelöli meg. 3 Könnyen vezethet különböző feltevésekre az az adatunk is, mely szerint a kassai István mester, Mátyás király építésze 4 kimutathatóan közreműködött a diósgyőri vár kibővítésekor. Bár ez az adat azt bizonyítja, hogy Mátyás lényeges »kibővítést« végeztetett István mesterrel, de nem teszi lehetetlenné azt a feltevést, hogy a magyar későgótika e nagy mesterének munkája után, nem történt-e további belső tér képzés, éspedig már a reneszánsz díszítő elemeivel egy olasz mester, vagy a műhelyében dolgozott magyar kőfaragó keze munkája nyomán. Ez a művészi párkánykompozíeió mindenképpen új megvilágításba helyezi azt a díszítőpompát, amelyről eddig Diósgyőrben kevés tudomásunk volt. Ez a töredék ízelítő abból a művészetből, amellyel inkább Mátyás, mint valamivel később II. Lajos felesége, Mária, a vár helyiségeinek belső kiképzését a reneszánsz elemeivel gyarapította. KOMÁROMY JÓZSEF JEGYZETEK 1. Budapest Műemlékei, I. k. (1955. Akadémia K.) 269, 273. pp. Arahaeológiai Értesítő, 1952. évf. XXXIV. tábla 2. 2. Budapest Műemlékei, I. k. 270. p. — Mátyás Király Emlékkönyv, II. k. Budapest, (Franklin) 143. p. 3. F. Hugó (Hazael) valószínűleg 1759-ben készített felvételi ra.iza (Delineatio Regiae Arcis Diósgyőr prout hic et nuno videre est . . . címmel) másolatban a miskolci Herman Ottó Múzeumban. A diósgyőri vár jelenlegi romjaiban csak a földszintről induló falak maradtak itt 30—60 cm magasságban. A rajzon szerepel egy másik »Caminus ex marmore cum inscriptione MARIA DEI GRATIA HUNG BOH REGINA 1526« felirattal is, a kápolnától délre szomszédos helyiségben jelölve. 4. Mátyás Király Emlékkönyv, II. k. Horváth Henrik: A Mátyás-kori magyar művészet című fejezetében, 142. p. — Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy az újabb maradványok között két homokkőből faragott zárókő is található az oroszlánlábas Mátyás címerrel. 1952. évf. XXXIV. tábla 2.
