A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 1. (1957)
LAJOS Árpád: Egy népdaltípus a mezőkövesdi matyóknál
EGY NÉPDALTIPUS A MEZŐKÖVESDI MATYÓKNÁL 149 A Mezőkövesden talált dallamtípus nyomait azonban nemcsak a palócosan kezdődő Vidrócki-dalok mutatják. Még szélesebb területen, mind Észak-, mind DélBorsodban megtalálhatók e nyomok egy másik kevert dallamtípusban is. Ennek első fele a ^Debrecennek van egy vize...-« kezdetű, de főleg a Hajdúságban igen népszerű alföldi daltípus első felével egyezik, az első sorban egészen tisztán, a másik sorban kevésbé. Ennek a hortobágyi dallammal keveredett, s a mezőkövesdi matyó dallammal is rokonságot mutató típusnak kádenciái: 8 (5) b3, vagy 8 (4) b3. Gyűjtésemből két példát mutatok be: egy dél- és egy északborsodit: Parlando, rubato. Veréb József 57 é. Mezőcsát, 1957. fíyfi trrfr E> r>/A+£ f=^=F a^^jirr r^£ norm&aqynaK van egy vize, Hej Kinek rrarroüjgy 3 neve, Arra vaneqg kőhtd raKvs. Hri J J I | r 1 J;PT =C=P= Kilenc luKKal Kifaragva rr r ^i Parlando, rubato. Majoros József 59 é. Bóta, 1954. h^y i r r r I jB| 111 g [r f^^Ms^^m J Bon ISIIK áz ufón járó Jakar szegény akar báró. tn is utón járó vagyok. Bort is iszoK. hijáKarok E két dallam első sorai, mint mondtam, teljesen egyeznek a hortobágyiéval. Az első változat második sorában a hangrendben kis cserélődés van: a hortobágyi tí-la-so-la-so-fi-mi-mi helyett: ti-la-so-fi-so-la-mi-mi. Ez a kis metatézis gyűjteményem kb. tucatnyi dallamban megvan. Észak-Borsodban ezenkívül van egy másik jelenség is, mégpedig a második sor (5) és (4) kadenciájának váltakozása. A bótai fenti példa egy olyan változat, melyben a második sor kadenciája (4)-re csúszott le. A sorvégződésnek ez a lecsúszása, mely északon itt-ott ebben a kategóriában előfordul, nemcsak barkó-területen tünet. Kimutathatólag megvan északkeleten is (vö. »A magyar népzene^ példatár 129. sz. beregi dallamával). Ebben a kategóriában a mezőkövesdi dallamtípusnak kizárólag csak a harmadik sora állandósult. Végül bemutatok egy szentistváni kevert dallamot, mely a mezőkövesdi típustól leginkább elüt. Kezdő sorában a hortobágyit követi, a második sor kadenciája (4)-re lecsúszik, harmadik sora a mezőkövesdi típus harmadik sorát eltorzítva csendíti meg: négy utolsó hangja eggyel feljebb csúszott, tehát kádenciái: 8 (4) (4). A dallamkeverésnek rendkívül tanulságos példája: Parlando, rubato. Bessenyei János 40 é. Szentistván, 1957. Vftf^ar^l^TTprUJ^I Parlagon terül a juhom, Csengbong rajta akolompom, Van nekem egy puli kutyám, Bömbölve jár a nyij után Mielőtt a fentiekből leszűrném észrevételeimet, hangsúlyozni kívánom a mezőkövesdi matyóság erős konzervatívizmusát. Általában elterjedt vélemény, hogy a mezőkövesdiek népzenéje kevert népzene. Dalai inkább máshonnan vett dalok. Óvatosan kell ezt hangoztatnunk. Ez a vélemény könnyen válik egyoldalú felfogássá.