A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 1. (1957)

BODGÁL Ferenc: Miskolci betlehemesek

MISKOLCI BETLEHEMESEK 137 Hát tik öcsém, elhiszitek, nagyobb szamarak vattok egy lónál! Már én többet juhászlegény, dupla bacsó nem leszek, erre a szép sima gyepre lefekszek, keresztet vetek, hogy a szárnyas angyalok a mennyországba vigyenek! (Lefekszik, vagy ha szűk a hely, vagy nem tiszta, botjára guggol, a többiek kört alkotnak felette.) ANGYAL énekel: Feküdjetek pásztorok, pásztorok, Isten emberei, mert ma néktek született, Kit megjövendöltetett Úrjézus, király Krisztus, Úrjézus, király Krisztus. I. PÁSZTOR: Hallod, maksus pajtás, kísértetet látok, Ügy engemet, mint titeket elvisz, ha ráhagyjátok! II. PÁSZTOR: Hol az a kísértet, hagy vágjam csak hátba, Hagy repedjen ketté (bőrbekecses) görbe bekecs háta! II. PÁSZTOR: Ne bántsd, ne bántsd, pajtás, nem tudod ki vala, Talán az Ür angyala, aki vezet bennünket Betlehem városába. ANGYAL énekli: Keljetek fel pásztorok, pásztorok, Nagy örömet mondok nektek, halljátok. Más dallammal: Ti pásztorok, kinn a pusztán, ne aludjatok, Betlehem városába most induljatok, Mert az Urnák angyala már megérkezett, Azt jelenti, Messiás mostan született! Közösen, botjukat rázva, éneklik: Város végén nem messze, nem messze, Van egy kis istállócska, van egy kis istállócska. Abba fekszik, nyugoszik, nyugoszik, Száraz szalmán bajlódik, Egy szűznek méhéből, szűznek szűz véréből. József és Mária, ale-aleluja, József és Mária, ale-aleluja. ANGYAL énekeli Kelj fel öreg álmaidból, ne aludjál, Látod, a betlehem mily tűzben áll. Ne sajnáld álmaid félbehagyni, A kisded Jézusért fáradozni. I. PÁSZTOR: Kelj fel öreg, megvirradt már! ÖREG: Dehogy virradt, még be se esteledett! I. PÁSZTOR: Nem látod ezt a nagy világosságot? ÖREG: Látom, látom, itt azt a sötétséget! I. PÁSZTOR: Nosza pajtás, emelints az öregen! (Az öreg hóna alá nyúlnak, felemelik.) ÖREG: Hű, ha ti ilyen frissek volnátok, mint szőrösszájú nagyapátok, ilyen hamar talpraugranátok! I. PÁSZTOR: Ügy van úgy, öreg, ha más emel föl! ÖREG: Ügy van, úgy, Jánoskám, magamtól keltem fel! Most már sétáljatok, dudáljatok, huncut a vén nagyapátok, mer' viszket a talpa! Közösen, botjukat rázva, énekelnek, az öreg táncolni kezd: Magasan repül a daru,