A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 1. (1957)

MARJALAKI KISS Lajos: A miskolci főutca topográfiája

MISKOLC FŐUTCÁJA 1817-IG 123 Az építkezés alkalmával nagyobb ásatást végzett a múzeum. (Az ásatás eredményeit Komáromy József ismertette „A Sötétkapu melletti ásatások" címen, a Miskolci H. O. Múz. Közi. 1995. évf.-ban.) A második Dőry-kúria mai megjelölése: Rákóczi u. 1. A Dőry András többi kérdéses nemes telkei lehetnek: Egy további kúria a 28. kötélben „Dőry uramé", a 33. kötélben „Dőry Andrási kerti", a 60. és 61-ik kötélben az Üjvárosban van még említve, de ezen telkek az ún. szérűskertek sorában találhatók. 2. Bárcsray-család kúriája. Azonos az 1702-ben „Bárczay János úr" nevén szereplő s a 13. kötélben említett teleikkel. 1817-ben ez is görög kereskedőik kezén volt, akik Vay földbirtokostól szerezték meg és görög kápolnát rendezték benne. 1817-ben az uradalom irodája volt. Mai megjelölése: Széchenyi u. 12. szám. 3. Kováts Sámuel nemesi telke azonos a 14. sz. kötélben jelölt ingatlannal. A Bárczai- és a Kováts-kúria között terült el, közbeékelődve még egy jobbágy telek, a Bocsi Szabó — Gombkötő-féle. így a Kováts-kúria telkének mai házszáma: Széchenyi u. 16. 1817-ben Dimcsa görög kereskedőé volt. 4. Kéri Ferenc egyik telke a színház melletti Szabari—Kéri elnevezésű kúriával azonos. Ezt a nemesi kiváltságokkal felruházott telket még Szabari Péter szerezte a Nyáryaktól, Diósjgyőr földesuraitól 1627-ben .Majd a Szabari-család férfiágon történt kihalása után a leányági örökös, Szabari Zsuzsannáé, előbb Kéry Mátyásné, majd rövid özvegysége után Miskolczy Jánosné, ismét özvegységre jutása után, 1695ben eladta az ősi kőházat Csiszár Mihálynak. 1700-ban a Kéry utódok tiltakoztak ugyan az eladás miatt, de eredmény nélkül, mert a kérdéses ingatlant még 1817-ben is Csiszár utód néven találjuk. Az első tiltakozás után, 1702-ben &s 43. kötélben Csiszár Mihály a törvényes tulajdonos, de ő maga még akkor az Újváros 55. kötél alatti kisebb (és a Csiszároknak ősibb) házában lakott. A Kéri-, azelőtt Szabari-kúriát az 1676-ban még Zabari utcának hívott, később Boldogasszony utcának, jelenleg Déryné utcának nevezett helyen, most Déryné utca 5. és 7. sz. házak helyén rögzíthetjük. Jelenleg a Kamara Színház, (régebben a Gazdakör) épülete emelkedik az azóta lebontott régi kúria helyén. 5. Busa Mihály telke a Kötél Könyv 39. kötélben való, a Czikó utcán fekvő, s a mostani Kossuth utca nyugati oldalán 5. sz. alatt, a Pece mellett fekvő Busa kőháznak nevezgetett épületnek felel meg. A Busa-kúria egykori helye: Kossuth u. 5. sz, 6. Tapolcai apátság kúriája. 1504-ben van róla először okleveles adat, ezután gyakran felbukkan a neve a levéltár régi iratai között. 1504-tői mindig a MiskolcTapolcái Apátság birtokában maradt. H563Hban a 21 miskolci nemes porta egyike, 1702-ben a Kötél Könyv 19. telekcsoportjában írták össze. 1817-ben Miskolc első kataszteri térképén és a hozzátartozó telekkönyvben még mindig az apátság a tulajdonosa. Csak a X'IX. században került új gazdája. Az elmúlt félszázadban épült ki a régi, egyszerűbb kúria helyére a kétemeletes Pannónia Szálloda, melyben most az Állami Áruház működik. Mivel az épület nagykapuja nem a főutcáról nyílik, ezért jelölése is: Kossuth (régebbi néven Czikó) utca 2. szám. 7. Tilai Bálint és 8. Eötvös Mátyás nemes udvarai egymás mellett feküdtek, 1702ben is egymás után következnek, úgyszintén az 1690-től évtizedeken át következő adólajstromokban is Tilai—Eötvös sorrendben jönnek. A Tilai fundus előbb a Szathmáry-Király, majd a XVIII. század végén a Pilta görög; család kezére jutott, melyhez ennek veje, Dadányi, gazdag görög kereskedő és földbirtokos az Eötvös-telket is megszerezte. Az egyesített kettős régi fundus mai házszáma: Széchenyi utca 21. 9. Kaposy István és a 10. Bodolai-család telkei, melyek az 1690-es jegyzékben át vannak húzva, az 1702-i Kötél Könyvben benne vannak. A Kaposy-kúria helye a 25. kötélben, azonos a színházzal szemben fekvő, Széchenyi u. 22. sz. házéval. A Bodolai-család telke a 17. kötélben volt, tehát a mellette fekvő Dőry Bálint fundusával együtt a mai Széchenyi utca 1. szám alatt feküdt. A XVIII. század vége óta az egyesi-