A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 1. (1957)

MARJALAKI KISS Lajos: A miskolci főutca topográfiája

MISKOLC FŐUTCÁJA 1817-IG 107 mint 20 nemiesi lak adott városiasabb külsőt az akikor már fejlett kézműves-kereskedő színezetű utcának. Az 1702-i Kötél Könyvből kitűnik, hogy időközben a mezőgazdasággal foglalkozó népesség, a „gazdák", szerényebb szóhasználattal jobbágyok, a tőkés elem elől valósággal kiszorultak a városszéli utcákba, ahol eleinte még szérűskerteknek használt telkek voltaik, helyükre pedig behúzódott a megyei hivataloskodó nemesi osztály. 1650—1750 között szinte -befejeződött az egész főutca birtokba vétele a nemesi réteg által, akiket viszont 1760'—1817 között, a kapitalizmus előretörésével csaknem teljesen kiszorított főutcái hadállásaiból a görög kereskedő-kompánia. Földművelő paraszt alig maradt itt hírmondónak, de jómódú iparos mindig akadt továbbra is, mivel a főutcán a piac és műhely közelsége a kézművest egyúttal piaci árussá tette. A főutca belső szerkezetében más elváltozás is történt a XVIII. század folyamán. Ebben az időszakban felaprózódott a telkek jelentékeny része, különösen a Széchenyi utca északi vonulata. Az utcai front keskenysége miatt nem lehetett a telikeket hoszszában kettéhasítani, ehelyett divatba jött az udvarok hátsóbb részeinek széthasogatása, közös be járati jog fenntartásával. így keletkeztek a zugok, amelyekben az ott levő telkek csak a közös kapübejáraton közelíthetők meg. A Széchenyi utca 36—101. közötti valamennyi telke ilyen zugokba torkollik. A 91—101. sz. kapu pl. 6 önálló belső udvar közös bejárata lett. A főutca elnevezései Miskolc főutcájának legkorábbi neve „piac" vagy „piac utca" volt. Ezt a nevet nem a hatóság adta neki, hanem a nép ajkán alakult ki, mivel igen régi idő óta piacul, vásártérül szolgált. A korai latin nyelvű szövegekben általában „theatrunV'-nak írják, piactér értelemben. (Ti. itt zajlott le, itt játszódott le a piaci élet.) Ilyen néven szerepel többek között az 1460., 1489., 1500. évi és több középkori oklevélben. Ugyanakkor a „piatea" szó már szorosabb értelemben vett utcát jelöl, így pl. 1376-ban „piatea Fabiani", azaz Fábián utca. Latin szövegben magyar szóval 1548-ban „Pyach" a neve. Majd 1550

u

ben már a Deák János háza a Piac felső végén kiágazó utcában „in publico piatea" fekszik, s a háznak nyugat felőli szomszédja: „ab occidente verő secus viam pyacz melleth váló uczavocatum", tehát az a ma is meglévő kis köz „Piac mellett való utca" nevet viselt. A kérdéses ház Deák János halálával került a város kezébe és századokon keresztül ott volt a város mészárszéke és kocsmája. (Innen a Mészár utca elnevezés a régebbi Fábián utca név helyett. (Mai megjelölés: Tanácsház tér 3. szám.) A főutca a XV. században már kelet felé nyúlni kezdett, s emiatt nem elégedtek meg a „Piac" elnevezéssel, hanem az utca egyes szakaszainak megkülönböztető neveket adtak, így jött használatba az Alsó Piac, meg a Derék Piac szó. Így 1572-ben pl. a Sötétkaputól nyugatra Derék Piac, északra 'meg Alsó Piac volt az útvonal neve. Maga a Derék Piac akkor még nem utcának, hanem térnek, a város fő piaca helyének számított. 1710-ben Nagy utca az írásban használt név, 1793-ban Derék utca az egész utcát jelölő név, 1817-ben Piac utca a hivatalos megnevezés, de Alsó és Felső bevezető jelzővel volt megtoldva. Érdekes, hogy „Fő utca" alakban sohasem volt hivatalos elnevezése, viszont a nép közhasználatában 1900 tájától kezdve jóformán csak így lehetett hallani. Azelőtt pedig közel félezer éven keresztül valódi jellegének magfelelően Piacnak mondták, tekintet nélkül arra, hogy a hivatalos iratokba más néven került bele. Különben 1874-től Széchenyi utca a hivatalos elnevezés.