Gyuricza Anna: Reneszánsz kályhacsempék Északkelet-Magyarországról (Borsodi Kismonográfiák 37. Miskolc, 1992)

JEGYZETEK 1. Romer 1870. 145. 2. Divald 1929. VII. Agyagmflvességiink című fejezet i 53-159. 3. Román 1955. 7. 4. Mihalik 1908. 152-156. 5. Holl 1958.; Holl 1971.;//o// 1983. 6. Tamási 1986. Ez a cikk a lovagalakos kályha körének kutatásában elért eredményeket is összefoglalja, így jegyzeteiben az irodalmat is tartalmazza. Ezért feleslegesnek tartom, hogy itt felsoroljam azokat. 7. Irásné Melis 1986. %,> Kozák 1963. 9. Bárdos 1976. 10. Éri 1954. 11. Magyar 1976. 103. kép. Az ötvöskónyi várkastélyból Báthori Miklós püspök ábrázolása kályhacsempén. 12. Voit-Holl 1963. 42. és 43. kép. 13. Divald 1929; Divald 1914. 14. Csalogovits 1937.; Mihalik 1942.; Kalmár 1958. 15. Román János a sárospataki fazekasság vizsgálatánál ezt a módszert alkalmazva tesz-megállapításokat a pataki kerámiára alkalmatos agyagréteg a régi Bodrog szeszélyes kanyarulatainak köszönheti keletkezését. Könnyű, ritka, könnyen megmunkálható agyag ez... Mivel mészben szegény, égetés után élénkvörös téglaszína. Szemcsésségéről és színárnyalatáról a gyakorlott szem a középkorig visszamenőleg töredékeken is felismeri. Fenti tulajdonság a pataki edényekre annyira jellemző, hogy meghatározásoknál sok esetben egyedüli támpontnak bizonyul." Román 1955. 9. 16. Divald 1929. 155. 17. Parádi 1957. 180.; Csalogovits 1937. 18. Parádi 1957. 184., 22. jegyzet. 19. Végh 1977. 20. Nagy 1968. 94-95. 21. Végh 1977. 40. 22. Polla 1971. 110. 23. Minne, francia kutató szerint a formából kiszedett nedves agyagot helyezték vászondarabra, és így őrződött meg a minta. Minne 1977. 69. 24. Pajer 1983. 84. 77