Gyuricza Anna: Reneszánsz kályhacsempék Északkelet-Magyarországról (Borsodi Kismonográfiák 37. Miskolc, 1992)

ren és Pácinban előkerült kályhacsempék egy csoportja (129-139. rajz) megegyezik a Kisvárdán előkerüllekkel, de ezek sárospataki származását csak akkor lehetne kimondani, ha a sárospataki teljes anyag feldolgozásra kerülne. Sárospataki fazekasok dolgoztak a vár szükségletére is. Minden bizonnyal kályhákat is gyártottak, hiszen Lorántffy Zsuzsanna az újkeresztény fazekasokon kívül a két ardói fazekast is kirendeli Munkácsra kályhát készíteni. így ezek nem lehetlek járatlanok a kályhásmesterségben. De eddig Sárospatakon se helybéli, se habán fazekas műhelyét nem tárták még fel. Lengyelországi (krakkói) kályhák 124 A sárospataki inventariumokban lengyel kályhákat említenek. Lorántffy Zsuzsanna tiszttartójához írt levelében érdeklődik a lengyel kályhák érkezése felől. írásos adat tehát őrzi a lengyelországi kályhák emlékét, de azonosítani ezeket nagyon nehéz. Sárospatakon a 271-274. számú rajzokon szereplő kályhacsempék párhuzamaik alapján származhattak krakkói fazekasműhclyből még a Perényiek birtoklásának idejéből. A 277-288-as típusokból felépített kályhák a XVII. század az inventáriumok lengyel kályháinak felelnek meg. Ugyancsak ide sorolható a pácini 190-es típus. Habán kályhák Végül is a sok ónmázas típusból nem mind bizonyult habán gyártmánynak. A kékedi és pácini márványozott díszű kályhacsempék, valamint a pácini rekonstruált kályha csempéinek habán származása valószínű, de készítési helye már kérdéses. Egyébként a csempék anyaga ugyanaz a durva, vörös színűre égő agyag, melyet Román János a pataki kerámia jellegzetes anyagának határozott meg. A másik két nagy ónmázas csoport (249-250. és 289-301. rajz) alvinci 39