Bodó Sándor: A Bodrogköz állattartása (Borsodi Kismonográfiák 36. Miskolc, 1992)

JEGYZETEK 1 Szabadfalvi J., 1970. 2 Győrffy l, 1928. 316.; Győrffy l, 1943. 80.; Győrffy l, é.n. 108-109.; Győrffy Gy., 1970.191.; BarthaA., 1968. 88.; Szabói., 1966. 23-33. 3 Szabói, 1966.23-25. A Szabói, 1966.24-25. 5 Tálasi l a kiskunságból szintén külön téli és nyári legelőt írt le: „Alegelesi idény és a jószág élelmezése szerint egyes legelőket nyaralónak., másokat meg telelőnek hagytak. A nyaralópusztán tavasztól őszig füvek a jószág, téli legelőre forduláskor a szil aj jószágot átverték a telelőpusztákra, ahol nyáron nem kaszáltak, bőven volt avarfil." Tálasi l szerint a telelők a Kiskunsági városokhoz közel feküdtek, Tálasi I., 1936. 41. 6 A szóval legutóbb Szabadfalvi J., 1968. 338-348.; és Balassa l, 1973. 53-74. foglalkozott. 7 Szirmay-Kazinczi-féle históriai iratok. Fasc. 197, No. 40.; Vö: Dongó Gy. G., 1908.199. 8 Tárkány. SÁL. Polgári perek. 29. csomó. Loc. 45. No. 141-166. 9 SÁL. Polgári perek. cs. 9. Loc. 45. No. 167. 10 Láca. SAL. Polgári perek. 92. csomó. Loc. 45. No. 160. 11 Pacin. SÁL. Pogári perek. 92. csomó. Loc. 45. No. 160. 12 Zemplénagárd. SÁL. Polgári perek. 61. csomó. Loc. 30. No. 35. 13 Bodrogszerdahely. SÁL. Acta Juridicia. Loc. 77. No. 891. 14 Regéc-Erdóbénye. Szarvas G.-Simonyi G., II. 309-311.; 1.139. 15 Szarvas G.-Simonyi G., I. 201.; Az avasra vonatkozó adatokat idézi Balassa l, 1973. 55-71. 16 SÁL. U. 48-49.; Térképek Tj. 51. Vö: Valterl, 1967.198.; Balossal, 1973. 56. 17 Kiss L., 1961. 14, 139, 316.; Eger környékén, Noszvajon az Avas ajja, Avas árnyik, Kerecsenden az Avas déllő helynevek ismertek. Papp L.-Végh J., 1970. 134,136,177.; Dunántúli előfordulását 1844-ből a Vas megyei Kispösc faluból ismerjük, ahol Avas erdő, s mellette — nyilván irtványföldként —Avas dűlő volt. Maksay E, 1971. 180. 18 A magyar nyelv értelmező szótára. V. Bp., 1961. 299.; Az Ecsedi láp környékén a nyomás a rétaljban elterülő legelő, melyet minden második évben kaszálnak. Morvay P., 1940.125.; Tálasi l Kiskunsági adata azonban a nyomást szintén a faluközelbcn fekvő legelőként sejtteti. „Belső pásztorok a kezes vagy nyomási csikós" stb. Tálasi l, 1936.16. 19 Maksay F., 1971.166,181.1. Az idézett tokaji adatban véleményem szerint nem arról van szó, hogy a rétet kaszálás után legeltették, hanem nyilván a kevés jó legelő miatt abban az évben egészen a „nyomásba", a legelőbe tartozott. 20 Persze, ugyanakkor a nyomás jelölt szántóföldet is. Szamota l-Zolnai Gy., 1902-1906. 701. 62