Bodó Sándor: A Bodrogköz állattartása (Borsodi Kismonográfiák 36. Miskolc, 1992)

Szarvasmarha Ló Sertés Juh 32,4% 16712 25,0% 39,5% 12346 24,4% 39,8% 10554 7,1% 42,0% 14479 22,4% 48,1% 20495 23,8% Kiderül tehát a statisztikai összegezésből, hogy a Bodrogköz állattartása, állatállományának szerkezete lényegében 1960-ig döntően a szarvasmarhára épült. A ló aránya mindig is csekély volt a Bodrogközben, olyannyira, hogy a 18. századi összeírások a falvak felénél egyetlen lovat sem jeleznek, s sok helyütt is csupán 2-4 vagy 6 lovat tartottak számon. Kivétel e tekintetben Lelesz (1775 körül 34 lóval) Lelesz-Polyán (46 lóval) és Kis-Cigánd (70 lóval), ahol jelentősebb volt a lótartás. Fontos jellegzetessége azonban a lótartásnak, hogy méneseket, illetve ménesbeli lovakat ekkor sehol sem tartottak és írtak össze a Bodrogköz területén. A sertés és juhtartás pedig — függetlenül a sok 18.-19. századi makkoltatással kapcsolatos levéltári utalástól

20 — csak a 20. században jutott igazán fontosságra. A sertéstenyésztés csupán az 1966os adat szerint tette 2,36:1 arányban másodlagossá a szarvasmarhatenyésztést. A Bodrogközben tartott szarvasmarha fajtabeli megoszlásáról biztosan csak 1895-től van tudomásunk. A szürke magyar faj további domináns szerepét néhány 20. századforduló körüli forrásunk jelzi. „A bozótos, füves helyeken szépen fejlődött a tiszta magyar fajtából álló marhaállomány, mely alapja volt a későbbi szép marhatenyészetnek, mely mindjobban fejlődött a rétek szaporodásával."

21 „Még 20 év előtt — írta Mailáth J. 1906-ban — a magyar faj túlnyomó volt. A három felső kerület: Sztropkó, Homonna és Szinna kivételével, csaknem mindenütt ezt a fajtát tenyésztették és csak egyes pontokon, különösen nagyobb uradalmakban tenyésztettek nyugati marhát. A legelők megszűkítése következtében mindinkább fogytak e marhafaj létföltételei."

22 Kiss K. 1896-ban írta: „Melyik gazda nem hallott vagy olvasott valamit a gyönyörű és távol ősére, a bölényre emlékeztető nemes gulyák felől, melyek a Sennyeiek, a Mailáthok, a leleszi praemontrei papok és mások 1911 21627 32,3% 1935 csak 14160 28,0% Mo-i 1953 22914 37,4% 1960 19165 29,7% 1966 22267 26,2% 6835 10,3% 21661 4085 8,1% 20018 3465 5,7% 24437 3879 5,9% 27179 1530 1,9% 38384 33