Bodó Sándor: A Bodrogköz állattartása (Borsodi Kismonográfiák 36. Miskolc, 1992)

Román J., 1968. Adatok Borsod, Abaúj, Zemplén megyék XVI-XVII. századi gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténetéhez a Liber Redituumok alapján. Történelmi évkönyv II. Miskolc. 109-156. Soregi J., 1938. A panyolai Uszárói végig a magyar Szamoson. A debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1937. Debrecen. Szabadfalvi J., 1964. A gazdasági év vége és az őszi pásztorünnepek. Műveltség és Hagyomány VI. Bp. 19-64. 1968. A magyar takarmánygazdálkodás honfoglalás előtti rétegéhez. Ethn. LXXIX. 338-349. 1970. Az extenzív állattenyésztés Magyarországon. Műveltség és Hagyomány XII. Debrecen. 1970b. Az akol típusa és funkciója. In: Népi Kultúra — Népi Társadalom IV. Bp. 39-80. Szabó /., 1929. A debreceni tanyarendszer kialakulása. Föld és ember. IX. 214-244. 1963. Magyarország népessége az 1330-as és az 1526-os évek között. In: Magyarország történeti demográfiája. Bp. 1966. A falurendszer kialakulása Magyarországon. (X-XV. század) Bp. Szabó K., 1932. A jószág jegye és biliege Kecskeméten. Népr. Ért., XXIV. 96-102. Szabó M., 1955. Fiatal állatok szopását szabályozó eszközök és eljárások. A Néprajzi Múzeum „palóka" gyűjteménye. Népr. Ért. XXXVII. 131-166. 1957. A Körös és Berettyó alsófolyása vidékének rétgazdálkodása. Népr. Közi. II. 3-4. sz. 1-94. Szabó S., 1963. Szarvasmarhatenyésztés egy bodrogközi faluban (Zemplénagárd). Kézirat. Herman Ottó Múzeum Néprajzi Adattára. Ltsz: 1206. Szamota I.-Zolnai Gy., 1902-1906. Magyar oklevél-szótár. Bp. Szarvas G.-Simonyi Zs., 1890-1893. Magyar nyelvtörténeti szótár a legrégibb nyelvemlékektől a nyelvújításig. 1-3. Bp. 189