Bodó Sándor: A Bodrogköz állattartása (Borsodi Kismonográfiák 36. Miskolc, 1992)

váskötél; a debreceni pusztán: pányva; Szatmárban: pányva. Tálasi L, 1936. 90.; BencsikJ., 1974a. 38.; Béres A., 1962.156.; Balogh /., 1961. 484.; Luby M., é. n. 39.; A bihari Kismarjáról Varga Gy. azt írja le, hogy ott sohasem használtak a kiszakításhoz pányvakötelet. Varga Gy., 1971. 385.; Tímaffy L. szerint a Szigetközben lasszóval a lábánál fogva szakították ki a szarvasmarhát. TimaffyL., 1961.630. 231 A kifogásnak ezt a fejlettebb módját csupán Luby M. említi Szatmárbol és Győrffy I. a Dráva mellékéről. LubyM., é. n. 113.; GyőrffyL, é. n. 57,125. 232 Vö: Madarassy L., 1925.; valamint a sárospataki Református Múzeum és a Rákóczi Múzeum gyűjteményeinek darabjait. 233 A Hajdúságban is ekkortól használják a réz trombitát. Béres A., 1962.195. 234 Filkeházáról ugyanezt írja le Petercsák T., 1972. 516-517. 235 Saját gyűjtés. 1970. 236 A hajdúsági pásztorok faláb ként ismerték a gólyalábat. Béres A., 1962.195. 237 Szatmárban sem beszélt a pásztor az első napon senkivel. LubyM., é. n. 139. 238 Balassa I., 1963. 498. 239 Balassa L, 1963.155. 2A0BodóS., 1971.20. lAlKovátsD., 1959.46. 242 Balassa L, 1963. 224. 243 Balassa I., 1963.163, 504. 244 BodóS., 1971.20. 245 Balassa /., 1963. 209. 246 Balassa /., 1963. 51-52.; valamint a kötet 31,87, 95,301,385,5,33,83,350. számú mondája. 247 Balassa /., 1963. 215, 369.; valamint saját gyűjtésem. 248 Balossal., 1963.52. 249 Balassa I., 1963.106, 347, 502-503. 250 Balassa I., 1963.107.; Luby M. is közli a gulya lecsendesítésének ezt a módját Kisarból és Nagyarból. LubyM., é. n. 144-145. 251 Balassa L, 1963.404. 252 Szegedi András közlése. 253 Balassa L, 1963. 348. 254 Saját gyűjtés. 255 Saját gyűjtés. 256 Balassa /., 1963. 209. 257 Vajdácskáról közli Szűcsi., 1967c. 40. 258 Bálint S. szerint Szentmihálynapjával kezdődtek a marhacsapatok téli szállásra terelései. Bálint S., 1942. 72.; A Kecskemét környéki gulyák és ménesek hazahajtása Szentmihálynapja körül kezdődött meg. Madarassy L., 1912. 31.; A Debrecen környéki gulyákat régebben, a 18. században Mihálynapon verték széjjel. Balogh L, 1938.187.; Az erdélyi Mártélyon „a gulyások mihályosok". Tárkány Szűcs E., 1944.134.; Kemecse (Szabolcs m.) ménese is Szentmihálynapig járt a legelőn. Kiss L., 1961. 157.; „A juhászok új éve ... túl a Dunán Szent Mihály napja." CzuczorG.-FogarasiJ., 1865. III. 239.; Vö: Szabadfalvi J., 1964. 36-37. 167