Bodó Sándor: A Bodrogköz állattartása (Borsodi Kismonográfiák 36. Miskolc, 1992)
149 Másutt általában kantár, borjúkantár a neve. Győrffy I., é. n. 166.; Szabó M., 154.; Tokajban szegeskantár. A típust Cigándról is közli, de közelebbi adata nincs. Szabó M., 1955.140-141,154.; Az újabb adatok szerint Hajdúböszörményben órodzó, Kismarján orradzó vagy szeges kantár. BencsikJ., 1971. 120.; Varga Gy, 1971. 407. 150 Győrffy /., é. n. 166, 169.; Lapickaként is ismert a Hortobágyon és a bihari Kismarján. Bencsik/., 1971.120.; Varga Gy., 1971. 407. 151 Vö: Szabó M., 1955.161.; Hasonló adatot közöl Varga Gy., 1971. 408. 152 Nagyarról és Kisarról napi 3 és 4 szakaszos legeltetésről tudunk. LubyM., é. n. 43. 153 Az őszi későbbi idejű kihajtást hasonlóképpen írja le TörőL., 1968. 270. 154 A Hortobágyról Törő L. egyszakaszos legeltetést ír le. TörőL., 1968. 270-272. 155 A szarvasmarha jobb híjjába iszik, mondják a bodrogközi pásztorok. 156 Általánosan ismert kifejezés a magyar pásztorkodásban. Pl. a Kiskunságból leírja Tálast L, 1936. 69.; a Hortobágyról BencsikJ., 1974a. 51. stb.; A szél fontosságáról a legeltetésben sokan — köztük Bencsik J. és Törő L. is — megemlékeztek, de a legelőjárások irányának leírásánál erre nem voltak kellő figyelemmel. TörőL., 1968. 273-274.; BencsikJ., 1971.130. 157 Szegedi Mihály közlése. 158 Hasonló értelemben említi Szatmárbol a cap szót Luby M., é. n. 44.; s a Hortobágyról TörőL., 1968. 270. 159 Szegedi Mihály közlése. 160 Hasonló jeleit írja le Szatmárbol az állat időjóslásának Luby M., é. n. 44-45. 161 1970-ben 64 éves pásztorember. 162 Tehát vihar esetén nem a kunyhóban a helye a bojtárnak. Szegedi Mihály közlése. 163 Ugyanígy írja le Szatmárbol a nyáj és a pásztor viselkedését és tennivalóját LubyM., é. n. 44.; Szűcs I., 1967b. 25. 164 L. erről összefoglalóan Szabadfalvi J., 1970. 26-51. 165 Balassa I., 1963.102-103. 166 Saját gyűjtés. 167 Az új legelőt úszva elérő szigetközi szarvasmarhacsapatról részletesen ír 77maffyL., 1961.617. 168 Saját gyűjtés. 169 Hasonló nyugtalan időszak volt a bogárzás Szatmár, a Kiskunság és a Hortobágy legelőin is. LubyM., é. n. 145.; Tálasi L, 1936. 70.; BencsikJ., 1974a. 34. 170 Kacsik András közlése. 171 EcsediL, 1925.17-18. Ebner S., 1925. 96. \12GyőrffyL, é. n. 122-123. 173 SÁL. Úrbéri perek. Loc. 198. No. 8. 174 1970-cs gyűjtésem. 175 Szakáll Bertalan nagyrozvágyi gulyás 1970-ben mesélt egy történetet: a rozvágyi gulyát 1919. május 1-én hajtották ki a legelőre. Rá egy hétre esett az eső, tengervíz lett a legelő. A 150 marhának a falu Sárospatak határában vett legelőt. Ott azonban két tinót három gávai ember ellopott. „Gyüttünk, mentünk utána, de odaveszett a két tinó, nekünk pedig otthon meg kellett érte fizetni." 164
