Bodó Sándor: A Bodrogköz állattartása (Borsodi Kismonográfiák 36. Miskolc, 1992)

a — már a 13. századtól meglévő határjárások által is gyakran említett — falvak közötti utak bonyolították le.

51 De fontos átmenő utak is keresztülszelték a területet: a leányvári Tiszarév-Nagygéres-Örös és a szőllőskei Bodrog-rév vonalon futó; a Kenézlői rév — majd át a Szigetközön —,sa Liszka-Olaszi Bodrog-rév közötti út, valamint a Latorca Kachata (1211) nevű réve a Felvidéket, s a Latorcán túli területeket kötötte össze Szabolccsal, s Erdéllyel.

52 A régészeti, történeti, nyelvészeti adatokat összegezve azt láthatjuk, hogy a Bodrogközben a 13. század folyamán 75 helység létezett. E falvak főleg a Bodrog mentén, valamint Királyhelmec és Lelesz környékén települtek sűrűen. A 75 helységből a 13. század közepétől a század végéig, régészetileg igazolhatóan, 37 elpusztult. Ebből Kengyel, Zalkod, Dobra és Igázod nem szűnt meg, csak máshová települt, de 33 településnek nyoma vész.

53 A 13. századi oklevelek a bodrogközi falvakat szinte kivétel nélkül terra-\d\ (falu-földbirtokként) jelölik, kivétel Helmec, amely praedium (azaz földesúri gazdasági telep-üzem).

54 * * * A településeknek a térben való elhelyezkedését Ebner S. vizsgálta behatóan. A szigettelepülések csoportjába az árvizektől körülöntött községeket (Visst, Cigándot, Karost, Ricset), állandó tavak és lápok által körülvett falvakat (Lukat, Vajdácskát, Semjént és Agárdot), valamint erek, tavak és az árvíz által körülzárt községeket (Kenézlő, Zalkod) sorolt. E falvakat az utcás település, éspedig leggyakrabban az észak-déli irányú utca jellemezte, hol az utca vonalát megszabta a sziget, homokdomb észak-déli irányú vonulata.

55 A folyó- és érmenti településeknek nagy a száma. Ide sorolja Ébner S. a folyók szögébe, zugába települteket: Rad, Pálfölde, Karád; a folyókanyarok domborulataihoz épülteket: Bottyán, Szt. Mária, Zétény, Szomotor és Szerdahely. Útmenti községnek véli Ébner S. Bolyt, Nagyrozvágyot, Bélyt, s haloványba, a Tisza kiszáradt ágába települt falunak Leányvárt. Kövesdnek és Királyhelmecnek olyan szerepet tulajdonított, mint tengerben a félszigetnek. „Ezek voltak az első közvetítők a lápi községek és a forgalmasabb világ között."

56 Megvizsgálta a terület helyneveit, közöttük találunk néhányat, amely az egykori szállásgazdálkodásra utal.

57 A „Josephinische Aufnahme" Riese és Cigánd közelében Szállás-Maiakat néven a kiirtott erdőrészen tanyákat tüntet fel.

58 Ugyanezt ismétli meg 1817-ben Korabinsky M. térképe,

59 valamint egy 1864-es kéziratos térkép is.

60 A Pesthy F.-féle 14