Kamody Miklós: Indul a postakocsi (Borsodi Kismonográfiák 35. Miskolc, 1990)

Mivel a pénzt az előírt időig nem tudta visszafizetni, a hitelező újabb haladékot adott, amit újabb kötelezvénnyel biztosított: „Én alább megírt ismét ugyan adom tudtára azoknak az kiknek illik, hogy én azon felül nevezett summát tartoztam volna ugyanaz föl említett terminusra letenni, úgymint 100 Rforintokat legális interesével együtt, de mivel az fölül nevezett creditor úr látván az én szoros circumstantiájimat (körülményeimet) differálta (elhalasztotta) maga nagy keresztényi lelkével Sz. György napig, úgymint 24

ik f. év áprilisig, azért az megnevezett creditor úrnak addig való terminusát nagy szívességgel fogadván; magamat lekötelezem akármely létező jószágombul, akármely törvényes bíró által megvenni és eleget tenni, melynek magam successoracitis (utódlásilag) ezen letételre törvényesen obiigálom (biztosítékul lekötöm) és magam kezevonásával és pecsétemmel erősítem. Kelt Miskolc 1793 . . . ? Bakos László sk. Misk. postamester Előttem Décsy Mihály sk. Borsod vm. esküdte Úgy látszik, 1793. április 24-ig sem tudta rendezni kötelezettségét, végül is a sajószentpéteri hitelező, Torma László a két nyilatkozat alapján már június 30-án az adósság betáblázását kérte a vármegyétől.

62 Innentől kezdve Bakos postamester helyzete tovább nehezült. Mivel pénzzavarában nem tudott másként magán segíteni, a postai pénzek beküldésével késedelmeskedett. Az eset újra a Helytartótanácshoz, onnan 1793. július 3-án a vármegyéhez került. A vármegye most már írásbeli tájékoztatást kért, amire Bakos augusztus 22-én részletes, mindenre kiterjedő választ adott; az elmaradt 1793. második negyedévi összeget a kassai prefektusi hivatalba augusztus 21-én befizette. Késedelem okául azt említette, hogy a rendelkezések szerint rézpénzt nem lehet beküldenie, azt arany-ezüstre vagy bankcédulára (papírpénzre) kell átváltania. A váltást különböző helyeken, különböző pénztárosoknál kell a postamesternek végezni, időt töltenie. Nem kis idő fecsérlődik így el, ezért nem lehet mindig a postahivatalnak a legpontosabban a pénzt megküldeni. Jelentésében kitér vagyoni helyzetére és megemlíti, hogy a kincstárnál 300 Ft kauciója van, ez a biztosíték a negyedévenkénti 300 forintnál hol több, hol kevesebb összegre. Azonkívül telke és háza értékét a kincstár számára a városi tanács tanúsító levele alapján igazolja. Ingatlanaiért évi 35 Ft cenzust szokott fizetni, azok évi 600 Ft-ot szoktak jövedelmezni. Szőleje a tanúsító levél szerint 600 Ft-ot ér, pincéje 100 Ft-ot, s még vásárolt saját vagyona (ingóságok nélkül) kb. 1300 Ft. A megyéhez küldött válaszában kéri, hogy a hat pontban leírt sérelmeit a megye továbbítsa a Helytartótanácshoz. 1. Miután őfelsége kegyelméből húszéves katonai szolgálatért és a török háborúban szerzett halálos sebeiért 1790-ben a jelenlegi postát alacsony jövedelemmel megkapta, azt remélte, hogy csekély vagyona mellett elégedett lesz. Hivatala megkezdésekor három lovat vásárolt 165 Ft-ért, amit sikertelenül próbált a posta hivatalos kiadásaként felszámítani. Ellenértékük megtérítését 1792-ben magasabb helyeken kérte, nem tudta elérni. 53