Kamody Miklós: Indul a postakocsi (Borsodi Kismonográfiák 35. Miskolc, 1990)

Mezey György albíró, akit az árvák felügyelőjének jelöltek, kérte, hogy maga helyett mást rendeljenek. Ezek után aktuális ügyek tárgyalására került sor. Bekény György tanácsbeli kérelmére az Építő Szék elhatározta, hogy a külső tanács tagjai közül rendeljenek ki olyan személyeket, akik a város minden vagyonát írják össze, és tételesen mutassák ki, hogy haszon címen mi jön be, melyből a tanácsbeliek fizetését felemeltetni lehet. A jegyzők fizetése - elismerve szolgálatukat - változatlan marad. A miskolci jegyző évjáradéka kevesebb, úgy határoztak, hogy az igazságszolgáltatási kérelmek illetéke helyett fix összeg rendeltessék számukra. Az első tanácsülésen megtárgyalták a Forgó híd javítását is: „A múlt 1788. esztendőben báró Orczy úr (megyei adminisztrátor II. József rendeletéből) őnagysága a tanács kérelmére elrendelte, hogy a Forgó hídjához minden megkívánt fát az uradalom tisztjei a diósgyőri erdőből adattassanak, melyre mostani prefectus Parchetich György rendelkezett; azon fából adattasson elegendő fa, mely az uraság számára vágattatott. Erdélyi Sándornak, mint ellenőrnek elrendelte, hogy a tárolt fából ahol szükséges gondoskodjon." A legelő használatának korlátozásáról is határozott a gyűlés: „A magistratus szoros vigyázassál legyen az iránt, hogy a marhajáró földet kukorica földnek és kertnek senki sem foglalja el és ez iránt kemény parancsolat adattasson, különben aki maga szabadságával valamely darab pascuumot (rétet) foglalna a határban ezen okbul a nemes vármegyének informátió adasson." November hónapban az Építő Szék a kamarai prefektus elnöklete alatt összeült, hogy az ideiglenesen megválasztott fő- és albíró helyett mást válaszszanak. A november 3-i ülésen felvett jegyzőkönyv tanúsága szerint öt személycsere történt a város vezetésében, sőt még a vachter hadnagyot is felcserélték. Téthy Lajos polgármester helyett Rácz Jánost, főbírónak Rácz Györgyöt, vice (al) bírónak Grosszman Ferencet, főjegyzőnek Horváth Imrét, aljegyzőnek Imrech Lászlót választották meg. Vachter hadnagy Krajner Mihály lett.

8 A választott hivatali tisztség visszamondásának, elhárításának - véleményem szerint - politikai indítéka volt, mégpedig a jozefinista államrend, amely ebben az időben hozott rendeletekkel mindjobban ellenszenvessé vált, és ez kiváltotta a nemesi rend ellenállását, visszahúzódását a közhivataloktól. Az sem véletlen, hogy a három új főtisztségviselő - nevük után ítélve - a kedvezményes, a rendszer által kiemelt társadalmi rétegből tevődtek össze, akik a tisztségeket elvállalták. Fontosnak tartom r. tanácsülés a Forgó híd javítására kért és elért intézkedését, aminek okáról ugyan nem beszéltek, de összefüggésben volt a KassaMiskolc-Eger új postavonal közelgő megnyitásával. Miskolc város választott tisztségviselőin túl indokoltnak tartom megemlékezni arról a felsőbb szervről, mely 1789-1793 közt jelentős befolyást gyakorolt a város életére, sorsára. Ez a szerv a Királyi Udvari Kamara, elnöke Szécsen Sándor, a helyettese b. Orczy László. A királyi kamarának három főúri és nyolc nemesi rendből származó tanácsosa (consiliáriusa) volt. Az utóbbiak közül legnevezetesebb nyéki Németh János, aki egyúttal a királyi ügyek 20