Kamody Miklós: Indul a postakocsi (Borsodi Kismonográfiák 35. Miskolc, 1990)

naponta két alkalommal végeztek a városban. (A kariol kocsi lófogatú, speciális típuskocsi volt, amit a gépkocsiszállításig főleg városokban használtak.) Sípos Péter alig hároméves főnöki működését Lányi Henrik követte 19061913 között. Az ő idejében is felvetődött a postapalota építésének a terve, maga a város vezetése részéről, azonban megvalósítására a közbejött világháború miatt nem került sor. 1914-1918 között a főposta vezetője Polónyi Gyula volt, akinek sok gondot okozott a hadseregbe távírásznak, tábori postásnak behívott személyzet pótlása. 1915-ben a telefon-előfizetők száma 709 volt, a háború alatt a forgalom visszaesett, különböző megkötöttségek korlátozták a nemzetközi, de a helyközi telefonbeszélgetéseket is. 2. A két világháború között A nagyhatalmak által kirobantott első világháború mind több anyagi áldozatot kívánt a hátországtól. A háborús terhek fokozottabban nehezedtek a bérből élő kispénzű postásokra. A front kedvezőtlen helyzete, az ellátási nehézségek elkeserítették a postás dolgozókat, akik hangot is adtak elégedetlenségüknek. A miskolci nagyposták dolgozói a szervezett nagyüzemi ipari dolgozók hatására elfogadták a Szociáldemokrata Párt és a szakszervezeti mozgalom törekvését, és a Közalkalmazottak Szakszervezete köré tömörültek. Mivel kapcsolatuk a fővárosi postásokkal állandó volt, azok hatására, ösztönzésére cselekedtek. A budapesti távírda dolgozói - a telefonközpontosok példáját követve, akik a bukott kormányszervek készülő intézkedéséről tájékoztatták a hatalmat mindjobban átvevő Nemzeti Tanácsot, 1918. október 31-én távirati felhívással fordultak a vidéki városi hatóságokhoz, katonai parancsnokságokhoz, és azokat a Nemzeti Tanács nevében csatlakozásra szólították fel. A táviratban ez állt: „Hivatalos távirat. A Magyar Nemzeti Tanács átvette a kormányhatalmat. Az egész budapesti helyőrség és az egész államrendőrség nagy lelkesedéssel mellé állott. Minden vidéki várost felszólítunk csatlakozzon az egyedül törvényes kormányhoz, a Nemzeti Tanácshoz. A Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottsága. Ez a távirat kiplakátirozondó."

143 A távirat hatására november l-jén a Miskolci Nemzeti Tanács - hivatkozva a vett táviratra - ugyancsak távirati úton bejelentette csatlakozását az országos Nemzeti Tanácshoz. A közvélemény méltányolta a miskolci postások azon munkáját, hogy közreműködtek a Nemzeti Tanács hatalmának megerősítésében. Erről a Miskolci Napló így ír: - Csatlakozott a posta cím alatt: Schneider felügyelő délelőtt bejelentette, hogy a miskolci posta- és távírdahivatal egész személyzete a Nemzeti Tanács mellé állt. A végrehajtó bizottság lelkesedéssel vette tudomásul a bejelentést, és a derék felügyelőt megéljenezte, Schneider Emilt, aki hivatalvezető-helyettes volt, a Nemzeti Tanács miskolci végrehajtó bizottsága tagjának is megválasztotta. 123