Ujváry Zoltán: Folklór írások (Borsodi Kismonográfiák 34. Miskolc, 1990)
De mielőtt a feladatok megjelölésére térnék, utaljunk még a bevezetésben említett dunaszerdahelyi tanácskozásra, amely nyomán a hivatalos állásfoglalásról is képet nyerünk. A csehszlovákiai magyar nemzetiség néprajzi kutatásával kapcsolatban egy fontos tényt kell hangsúlyoznunk, ami a vizsgálatok és a célkitűzéseket nagymértékben meghatározza. A nézőpont a magyar és a szlovák kutatók között alapvető különbségekre hívja fel a figyelmet. Nyilvánvalóan más szempontokat jelölnek meg az államalkotó ország néprajzkutatói, ami természetszerűleg tudománypolitikai tekintetben érthető, azonban a tudományos vizsgálatokban számos negatívummal járhat. A szlovák kutatás a magyar nemzetiség néprajzi vizsgálatának fő irányát az interetnikus kapcsolatokban látja. A nyelvhatár menti, valamint a vegyes lakosságú településeken az ilyen jellegű vizsgálat - mint a kutatások egy szempontja - helyénvaló. Azonban egy tényt nem szabad elfelejtenünk: a határ teljes hossza mentén élő csehszlovákiai magyarság mintegy hatvan éve vált nemzetiséggé egy politikai határvonal meghúzásával. Népi, nemzeti kultúránk ezeréves történetében ez az időszak elenyésző, s nem jelentett olyan kulturális határt, hogy az néhány felületi jelenségen kívül nyomot hagyott volna. És mivel éppen az utóbbi egy-két emberöltő a népi kultúrában egyébként is regresszív volt, a kérdés ilyen felvetése eleve hibás. Az interetnikus kapcsolatok sok kutató számára a politikai határokkal kezdődnek. Úgy vélik, hogy az országhatár már valamilyen szoros kontaktust is jelent a két nép kultúrája között. Ez azonban rendkívül nagy tévedés. Az államhatárokkal jelölt területeken belül egyáltalában nem bizonyos, hogy a határ menti idegen népnek létrejön olyan szoros kapcsolata az államalkotó néppel, hogy az a kultúrában mindkét irányban jelentős legyen. A magyarság Szlovákiának a déli területén egy tömbben él. Sokan szem elől tévesztik, hogy a magyarok összefüggő egységben voltak a jelenlegi politikai határok előtt. Tehát nem olyan nemzetiségről van szó, amelyik áttelepült, beékelődött egy idegen ország testébe, így az elválasztás, vagy másképpen a leválasztás tényét nem szabad figyelmen kívül hagyni, ha kapcsolatokról és egyéb kutatási szempontokról van szó. 272
