Ujváry Zoltán: Folklór írások (Borsodi Kismonográfiák 34. Miskolc, 1990)

nek (porba, sárba, hóba), egy-egy nótát eldalolnak, pénzt dobnak a bőgőbe, majd a bőgőt siratva folytatják az utat a menyasszonyos házig.

21 A palóc területek változatos halottas-játék variánsokról tanúskodnak. A bemutatás alkalmai között minden bizonnyal egyedinek tekinthető a búcsú. Bekölcen a búcsú második napján került sor a temetés paródiájának az eljátszására. Az 1950-es években bemutatott játékváltozatból a kántorbúcsúztatót közöljük: Köszönöm anyámnak, hogy csecsvei ellátott, Rózsi nénémnek, hogy mindé' ringázott. Kedves Jancsi öcsém, mostan énrám figyelj, Itt van üllőm alatt a kalapácsnyelem. Csinátass ezüstből arany kalapácsot, Avval keress hótig kenyeret, kalácsot. Tőled is búcsúzok, kedves Bodri kutyám, Ha jeddig ugatta', most má' ne morogja'. Már elmegyünk, liter velünk, Bekőci vendégfogadó, légy vezérünk! És ebbe a vendégfogadóba helyre helyeztetett Háromszázhatvanhat akós bor reménységünk, És annak a háromszázhatvanhat akós hordónak A dongájábú' legyen az én koporsóm megcsinálva, És annak a koporsónak a szegleti Túrós, tejfeles krumplihaluskával legyen kicifrázva. Fejem fölött gyertya helyett Kilencvenkilenc méteres kolbász égjen, Egyik vége a hasamba, másik vége a számba legyen. A lábomná' tizenhat esztendős barna kislány Csak áztat mondja el: Sziketura in principio et nunk et szuper, Amen! 21. Saját gy. 87