Ujváry Zoltán: Folklór írások (Borsodi Kismonográfiák 34. Miskolc, 1990)

kultúrában" ismert műfaja a népi kultúrában is meggyökeresedett és sajátos előadási formában a játékrepertoárba került. Úgyszintén a sajátos párhuzamként említhetjük az antikvitásba visszanyúló, az európai szakirodalomban Narrengericht (bolondbíráskodás) néven ismert játékot. Felső-Magyarország több magyar bányász falujában, valamint szlovák falvakban a közelmúltig bemutatott játék nagyszámú párhuzamai ismeretesek a különböző német nyelvterületeken. A játék elterjedését elősegítették a német (főleg bajor) telepesek, mint pl. Sajónémeti bányászfaluban, ahol a játék néhány terminológiája a német eredetet mutatja.

9 A játék lényege a bűnátvitel archaikus rítusában rejlik. Egy személyt az összes bűncselekményért, ami a közösségben történt, halálra ítélnek és szimbolikusan kivégeznek. Az ilyen ítélkező játékok az európai népek szokásaiban széles körben ismeretesek voltak. Idevonatkozó írásos emlékek már a 15. századból előfordultak. Az ítélkező játékokban a bírósági eljárás formáját utánozták, és az előző év valamennyi bűnesetét a vádlott terhére rótták. Valóságos bíróságokat utánozva ítéletet mondtak álbűnösök és nem kedvelt személyek felett. Ennék a játéknak a hátterében ókori rítus és újkori bírósági gyakorlat egyaránt állhat. Athénben és az jón eredetű városokban a megtisztító szertartások középpontjában egy bűnbakot, azaz pharmakost áldoztak fel, akire a közösség a bűneit átvitte. Ez a szertartás játékként élhetett tovább és kerülhetett be az európai népek hagyományába. Nem hagyható figyelmen kívül azonban az a régi jogszokás sem, amely Felső-Bajorországban Vehme néven volt ismeretes. A népi joggyakorlat résztvevői éjfélkor maszkban jelentek meg a közösség által bűnösnek talált személynél, akit nyilvánosan megbüntettek.

10 Amikor azonban ezek a tényleges igazságszolgáltató ceremóniák a jogrend megváltozásával vagy más tényezők hatására szükségtelenné váltak, játékos formában fennmaradtak a maszkos dramatikus szokások repertoárjában. Az osztrák-magyar - és általában a kárpát-medencei népek történeti emlékeivel összefüggő maszkos alakoskodó játékok egyik 9. Ujváry Zoltán: i. m. 158-198. 10. Andree, Richard: Ethnographische Paralellen und Vergleiche. Stuttgart, 1877. 135. 61