Ujváry Zoltán: Folklór írások (Borsodi Kismonográfiák 34. Miskolc, 1990)

kozásban megtartotta a 15-16. századi iskoladrámák sajátosságait. Jól mutatják ezt a prológusok, a latin nevek és a karénekek. Ezekben nyilvánvalóan kifejezésre jut az óhazával kapcsolatos identitástudatuk is. Némi változás azonban megfigyelhető. A harmadik darab minden bizonnyal már az új telephelyükön, Főréven vagy a környéken keletkezett. Hasonló játékok egyszerűbb formában a magyar és a szlovák farsangi hagyománykörben is előfordulnak. Ez a hatás nem hagyható figyelmen kívül. Az interetnikus kapcsolatokra a formai jegyek is mutatnak. Mindhárom darabban a szereplők különféle magyaros viseletben jelentek meg. A Schuszer- und Schneiderspiel magyar kapcsolatára utal a pozsonybesztercei (Bisternitz, Záhorská Bystrica) vásár és a tokaji bor emlegetése. Elmondhatjuk, hogy az új hazába települt osztrákok erősen ragaszkodtak az óhazából hozott színjátékaikhoz, de ugyanakkor új környezetük hatásait is integrálták szokásaikban.

1 A német és a magyar népi színjátéki kapcsolatok a bányászhagyományokban is sok szállal fonódnak össze. Idevonatkozóan különösen tanulságosak azok a példák, amelyek a felső-magyarországi bányavárosok és az ausztriai bányász területek színjátékhagyományai nyújtanak. Schmidt Leopold behatóan foglalkozott ezeknek a játékoknak a kultúrtörténeti hátterével. Hangsúlyozza, hogy a bányászjátékok szorosan kapcsolódnak a misztériumjátékokhoz, a farsangi játékokhoz és az iskoladrámákhoz.

2 A bányászszínjátszás nagy múltja, amelynek kezdete az 1500-as évekre tehető, jó lehetőséget ad a paraszti színjátszás történetének megismeréséhez. Figyelemre méltó az a vélemény, amely szerint a bábos betlehemes játék a bányászok közvetítésével terjedt el. A hordozható betlehemes bábjáték „őshazája" a feltételezés szerint Közép-Németország volt, ahonnan eljutott Lengyelországba, Litvániába és Belorussziába, majd a bányavárosok bányászainak révén Felső-Magyarországra, a szlovákokhoz és a magyarokhoz.

3 1. A főrévi színjátékokhoz további irodalommal: Solymossy Sándor: A főrévi népszínjátékok. Ethn. XXII. 1911. 257-277.; Karsai Géza: Főrév és színháztörténet. Ethn. L. 1939. 200-209. 2. Schmidt Leopold: Volksschauspiel der Bergleute. Wien, 1957. 3. Schmidt Leopold: i. m. 57