Ujváry Zoltán: Folklór írások (Borsodi Kismonográfiák 34. Miskolc, 1990)

egyidejűleg valószínűleg nyugatról vették át.

34 Az idevonatkozó vizsgálatok tehát még nem zárhatók le. 3. A harmadik jelentős állatmaszk a kecske. A keleti szlávok körében a kecskemaszkos szokások elsősorban a fehéroroszoknál és az ukránoknál ismeretesek. Szovjet kutatók rámutattak arra, hogy a kecskemaszk általános a belorusz és az ukrán hagyományban, a nagyorosz szokásokra azonban nem jellemző. Legészakibb elterjedési területe a Posechonszkij járás. Ettől északabbra a kecskemaszk előfordulására nincs adat. Az északi nagyoroszról a középorosz területekre való átmeneti zónában a kecske megjelenik ugyan, azonban nem annyira önállóan, hanem mint a sokféle maszkok egyike lép fel. Azokon a területeken, ahol fehéroroszok telepedtek le, a kecskemaszk a hagyományokban megmaradt és igen népszerű.

35 A kecskemaszk fő elterjedési területe tehát a keleti szlávoknál a fehéroroszok és az ukránok által lakott terület. Népszerűsége Kárpát-Ukrajna területén nagy lehetett, mert a halottvirrasztás alkalmával játszott játékok között is előfordul.

36 A maszknak két formája ismeretes: 1. Az alakoskodó teste a térd fölött teljesen be van borítva egy tarka mintázatú zsákszerű öltözékkel, ráhúzva a tetejére egy hosszú vékony körgallér, melyhez hozzáerősítették a kecskefejet. A fából készült kecskefej állkapcsa zsinórral mozgatható. 2. A kecskét alakító játékos bebugyolálja a fejét. Kifordított bundát húz magára. A ruha ujjába két botot dug, amik a szarvakat imitálják. Egy másik legény szintén kifordított bundát vesz fel. Szalmából púpot készítenek neki. Ő a kecske gazdája.

37 A kecskealakoskodók karácsonyt megelőző este jártak házról házra és jókívánságokkal köszöntötték az embereket.

38 Néhol (pl. minszki terület) a kecskealakoskodó társa az öreg, a dzed. Ez rongyos ruhába öltözik, arcára nyírfakéregből készült maszkot tesz. 34. Zelenin D.: i. m. 355. 35. Csicserov V. I.: i. m. 196-198.; Propp V. J.: i. m. 111. 36. Szimonyenko I. F.: Bit naszebenyije Zakarpatszkoj oblaszti. Szovjetszkaja Etnografija, 1948. Mr/1/75-83. 37. Berkov P. N.: i. m. 138.; Szavuskina N. I.: i. m. 34.; Warner E.: The Russian Folk Theatre. Paris, 1977. 10. 38. Kraszilnyikov F. Sz.: Malorosszia i malorusszi. Moszkva, 1904. 48-49. 42