Ujváry Zoltán: Folklór írások (Borsodi Kismonográfiák 34. Miskolc, 1990)

szalmával, szalmakötéllel borították, csavarták be. Előfordult az is, hogy a játékos kifordított bundát húzott magára, s arcát korommal kente be. A medvetáncoltatás a régi orosz szórakoztatóknak, a szkomorohoknak a tevékenységéhez is hozzátartozott. Ezeknek a hivatásos mulattatóknak a hatása jelentős volt a népi játékokra. Sok helyütt a felvonulás szokásos menetének elején a szkomoroh és a medvéje haladt. A karácsonyi ünnepkör medvealakoskodó játékainak kialakulásában a szkomorohok szerepét számos példa mutatja.

21 A medvét alakító játékok a keleti szlávok körében - a nagyoroszoknál, ukránoknál, fehéroroszoknál egyaránt - a karácsonyi szokásokhoz fűződtek. A medve részint más maszkos alakkal - kecske, ló, daru, cigány, zsidó, Heródes, cár stb. - jelent meg. A medvét alakító játékos kifordított fekete báránybőr bundát vett magára. Egy másik bunda karnyílásaiba a lábát dugta, s a két bundát a játékos testén kötéllel átkötözték. A bunda helyett gyakran borsószalmát használtak. A játékost a fejétől a lábáig borsószárral tekerték be. A nyakhoz láncot vagy kötelet kötöttek. A medvével megy a gazda bottal és dobbal.

22 A medve gyakran a kecskével együtt szerepelt. A kecskét alakító személy úgyszintén kifordított bundát vett magára. Fejére szarvat erősített, lenből szakállt készített.

23 A medvejátékokra (medvezsa komegyija) vonatkozó adatokat tekintve úgy látjuk, hogy a néphagyományra a medvealakoskodás nem jellemző. A példák elsősorban a medvetáncoltatásra mutatnak, s nem a medvét alakító személyek játékára. S bár a medvével kapcsolatos kultikus hiedelmek széles körben ismeretesek a keleti szláv népeknél, nem bizonyítható, hogy a medvejátékok eredete a medvekultuszra vezethető vissza, amint azt a szovjet régészek és folkloristák hangsúlyozzák, kapcsolatba hozva az agrárkultusszal is, amelyben a medve más állat mellett a termékenység szimbóluma.

24 Ha meg 21. Zakrutkin V.: i. m. 11-12.; Krupjanszkaja V. J.: i. m. 389, 393. 22. Vszevolonszkij-Gemgrossz V. N.: i. m. 118. 23. Szavuskina N. I.: i. m. 35. 24. Avgyejev A. D.: Proiszhozsgyenyije tyeatra. Leningrád-Moszkva, 1959. 196-197. 38