Ujváry Zoltán: Folklór írások (Borsodi Kismonográfiák 34. Miskolc, 1990)

A magyarság és más népek, elsősorban a Kárpát-medencében élő szomszédos népek egymással való kulturális kapcsolatának kérdései a társadalomtudományok több ágában korán előtérbe kerültek. A magyarság honfoglalással kezdődő gazdasági, társadalmi és kulturális életének a vizsgálata során a legnagyobb hangsúly a szlávokkal való kapcsolatokra irányult. Különösen a gazdaságtörténet és a nyelvtudomány képviselői voltak azok, akik a Kárpát-medencei szlávsággal való kapcsolatokat főbb vonalakban megállapították, és azokhoz igazodtak egyéb tudományszakok művelői. A magyar művelődés európai kapcsolatainak vizsgálata terén kezdetektől különösképpen nagy szerepet kapott a néprajztudomány, elsősorban azért, mert a népi-nemzeti kultúra múltjának és jelenének a vizsgálata szorosan összefonódik a Kárpát-medencében élő népekével. Az azokkal való kapcsolat, párhuzam, együttélés stb. a vjzsgálatok középpontjába az átvétel-átadás, a prioritás kérdését helyezte. Ez egyébként napjainkig ható szempont, amely nyomán gyakran téves, sőt torz eredmények, illetőleg megállapítások is születnek, elsősorban azért, mert sok kutató eleve abból a tényből indul ki, hogy a kérdéses jelenség szláv, német, román stb. eredetű, s ahhoz igazítja a példákat és a párhuzamokat. A szláv kapcsolatok kérdése mindig előtérben állt és áll. A magyar szakirodalomban gyakran találkozunk azzal a sommás megállapítással, amely szerint a magyar népi kultúra szlávnak tekinthető rétege olyan mélységű, hogy az egymásra rakódott elemeket egymástól szétválasztani szinte megoldhatatlan, mivel mint a háló szemei, egymásba kapcsolódtak és bonyolult rendszerként szövik be az egész népi kultúrát. Ami a magyar népi kultúra szláv kapcsolataira vonatkozóan általában elfogadható, egyáltalában nem bizonyos, hogy a részeket illetően is igaz. Véleményem szerint téves nézet uralja a szláv-magyar kapcsolatokat vizsgáló több kutató szemléletét. Egyáltalában nem vitatható az a szláv hatás, amely a honfoglaló magyarságot érte a Kárpát-medencébe érkezésekor és utána. Azonban az önálló és sajátos kultúrát kialakító fejlődés nem vitatható. A tévedéseket abban látom, hogy egyes kutatók a szláv hatást, a 286