Ujváry Zoltán: Folklór írások (Borsodi Kismonográfiák 34. Miskolc, 1990)

debreceni kollégium diákjait is, s nem hagyható figyelmen kívül az iskoladrámák hatása. Azóta a debreceni kollégiumban keletkezett iskoladrámákkal való tüzetesebb összevetés után bizonyossá vált, hogy a három népi játék szerzője azonos a Tragoedia Valedictionara írójával.

12 Ez utóbbi valószínűleg Szilágyi Sámuel, s a darabot 1784-ben mutatták be a kollégium diákjai. Mesterségüket dicsérő szereplők vonulnak fel: Kalmár, Ötvös, Kováts, Paraszt, Gazda, Gulyás, Juhász és Poéták. A népi játék szereplői úgyszintén egy-egy foglalkozás képviselői: Gulyás, Kanász, Csikós, Bojtár, Gazda, Pandúr (Rendőr). A jelenet éppen olyan konfliktusra épül, mint az iskolai játék. Mindegyik 12 szótagos páros rímelésű. Hasonló fogalmak, kifejezések, szövegrészek, több azonos szereplő, a konfliktus hasonló exponálása, a Gazda, Juhász, Gulyás beszélgetésének szinte egyező stílusa, az azonos színvonalú verselés mind azt mutatja, hogy az iskoladráma és a népi játékok szerzője azonos.

13 Köztudomású, hogy a debreceni Református Kollégiumnak a szellemi kisugárzó hatása a református falvakra, különösképpen Debrecen vonzáskörzetében igen nagy volt. A kollégiumból kikerült diákok - különösképpen a tanítók - megfelelő falusi közegben betaníthattak darabokat és azok a néphagyomány részévé válhattak. Jó példaként szolgálnak erre a sárréti dramatikus játékok. Fennmaradásuk a népi kéziratos könyveknek köszönhető. Bizonyára számos hasonló játékra volt példa a 18-19. században. Erre mutat a folklórban számos iskoladrámából való részlet, kisebb-nagyobb jelenet, genre-alak és anekdota. Ilyen például az ugyancsak Debrecen vonzáskörzetében közismert verbuváló játék, amelyhez hasonlót a Comedia de Artibus-t a Bihar megyei Ákos nevű község népiskolájának tanulói adták elő 1780 körül.

14 Vagy például egy világjáró anekdota, a két barát dialógusa egy Nagyenyeden 1698-ban bemutatott iskoladráma közjátékaként szerepelt, s a magyar folklórnak mindmáig 12. Vö.: Bernáth Lajos: i. m. 251-262. 13. A népi párhuzamokat 1.: Újváry Zoltán: Társadalmi konfliktust megjelenítő három népi színjáték. Műveltség és Hagyomány, X. 1968. 121-150. 14. Bernáth Lajos: i. m. 241-248. 27