Ujváry Zoltán: Folklór írások (Borsodi Kismonográfiák 34. Miskolc, 1990)

vákiában miért nincs múzeuma és néprajzi periodikája. De ha eddig e téren semmi sem történt - majdcsaknem egy félévszázad alatt -, mi jogosít fel akár reményre is? Ha ma biztosítanák a múzeum alapításának a feltételeit, a szervezéssel, a kutatói állomány kialakításával stb. akár még egy évtizedre is szükség lenne, hogy eredményes munka induljon meg. Azt hiszem, nem szükséges hangsúlyoznom, hogy közben milyen veszteségek érik kulturális értékeinket. De itt azt is hangsúlyozni kell, hogy nem csak a magyarokét. A szlovák, valamint a területen élő ukrán, német kisebbség kultúrájának az összefüggéseihez, az interetnikus kapcsolatok mélyebb feltárásához stb. elengedhetetlen a komplex vizsgálat. A közös kulturális elemek arra figyelmeztetnek bennünket, hogy a tudományban csak együttműködve érhetünk el megfelelő eredményt. Nekem azonban úgy tűnik, hogy erre az együttműködésre még nagyon bizonytalan készség mutatkozik. Mindazok - amelyeket lényegében csak bevezetésként mondtam - rendkívül megnehezítik a szlovákiai magyarság tervszerű és tudományos igényű kutatását. A közelmúltban alkalmam volt kéziratban elolvasni Balassa Ivánnak a szlovákiai magyarok néprajzáról írt összegezését. A szerzőnek nem kis problémát okozott részint az, hogy némely területről rendkívül kevés a forrásanyag, részint pedig a területi, táji csoportosítás, a kulturális régiók körülhatárolása. Bizonyos történetileg kialakult tájnevekkel megjelölhető néhány néprajzi táj, illetőleg népcsoport. Ilyen például a Csallóköz, Mátyusföld, Zoboralja, Medvesalja, Ipoly mente. Az országhatár inneni területtel nem kapcsolódó részek, táji csoportok - mint amilyenbe tartoznak például a Nyitra melletti nyelvszigetet is alkotó magyar falvak, vagy a mátyusföldi települések - jellemző vonásainak a megállapítása lényegesen kisebb problémát ad, mint az anyaországgal kapcsolódó táji csoportok, illetőleg területek néprajzi tagolása. Lehet-e, vagy egyáltalán szabad-e különválasztani az Ipolyságot, a Medvesalját, a barkó területet, a Bodrogközt, vagy a már megyenévhez kapcsolt nagy területeket, mint Gömör, Abaúj stb. Ezek magyarországi és szlovákiai területei történetileg és kulturálisan szorosan kapcsolódnak. A térképen meggondolatlanul cikázó ceruzavo277