Ujváry Zoltán: Folklór írások (Borsodi Kismonográfiák 34. Miskolc, 1990)
sem jelent meg a szlovákiai magyar etnikum valamely néprajzi kérdéséről. Ugyanez mondható a Szlovák Nemzeti Múzeum martini Etnográfiai Intézetének kiadványsorozatára is, ami annál is inkább szembetűnő, mivel ez az intézmény a hivatalos tájékoztatás szerint résztvesz a magyar nemzetiség népi kultúrája emlékeinek gyűjtésében és kutatásában. 6 A regionális kiadványokkal, vidéki múzeumi évkönyvekkel kapcsolatban az előzőekhez hasonló a helyzet. Kivételnek tekinthető a Gemerská vlastivedná spolocnost Gemer c. kiadványsorozat. A Gömöri Honismereti Társaság tevékenysége és kutatási programja elsősorban a gömöri szlovákokra irányul. A néprajzi anyagot közlő kiadványnak eddig négy kötetében összesen 33 tanulmány jelent meg. Ezek közül öt cikk közöl részint magyar anyagot a szlovák és a magyar akadémia egy korábbi közös kutatási programjának eredményéből, ill. más gyűjtőút anyagából. 7 Itt azonban szeretném megjegyezni, hogy ez a szám nem megnyugtató, ha a gömöri népességi arányt vesszük tekintetbe. Az első világháború előtti statisztikai adatok szerint Gömörben 94 ezer magyar és 75 ezer szlovák élt. A szám a II. világháborút követően - át- és kitelepítések következtében - módosult. Az arányt 1945 után a magyar határ, ill. az új körzetesítés lényegesen eltorzította. Gömör egyik része a Kelet-Szlovák krajhoz, a másik pedig a Közép-Szlovák krajhoz tartozik. Míg korábban a déli területek járásaiban szinte 100%-os volt a magyarság, a mostani - északot déllel összekötő területbeosztás nyomán a magyarság szám szerinti kisebbségbe került. A rimaszombati és a rozsnyói járásban azonban - amelyben végeredményben a gömöri magyarság él - a legutóbbi statisztikai felmérés szerint lényegében az eredeti gömöri magyar lakosság szá6. Mojmír Benza: A szlovákiai magyar etnikum vizsgálatának eredményei a Szlovák Nemzeti Múzeum tevékenységében. In: Ján Botik-Méry Margit (szerk.): i. m. 211. 7. A kutatások Rudnára és Kőrösre terjedtek ki a magyar és a szlovák akadémia Néprajzi Intézetének megállapodása szerint. A kutatók „magyaros" jellegről beszélnek. A tisztán magyar lakosságú falvak közül Dereskről és Lévártról jelent meg egy szokásokat közlő írás. 267
