Ujváry Zoltán: Folklór írások (Borsodi Kismonográfiák 34. Miskolc, 1990)

TALÁLKOZÁSOM A NÉPZENÉVEL (Elhangzott a Kossuth Rádióban 1988. november 26-án) Népzenei élményt nekem először a szülőföldem nyújtott. Egy kis gömöri palóc faluban születtem, és amíg gyermekként otthon éltem, majd pedig, amikor vissza-visszatértem, egy olyan paraszti közösségben voltam, amelynek a hagyományos kultúráját a népköltészet, a népdal és a népzene igen elevenen éltette. A környezetemben ért * hatás olyan erős volt, hogy érdeklődésem a népzene iránt a tudományos pályámon is mindvégig megmaradt. Más kutatási témáim mellett az öröm és a kikapcsolódás napjait jelentették a népdalgyűjtő utaim. Először az al-dunai székelyek körében jegyeztem le szép archaikus népdalokat és népballadákat. Amikor ebből az anyagból egy kisded könyvecském megjelent, gondoltam arra, hogy összegyüjtsem a magyar nyelvterület északi nyúlványain élő gömöri nép dalait és balladáit. Ezt a törekvésemet a szülőföld iránti érzelmi töltés mellett inspirálta az is, hogy Gömör területe és magyar lakossága majdcsaknem egészében Csehszlovákiához tartozik. Mivel ezen a területen kerültem közel a népzenéhez, ezért szeretném ennek a tájnak a népi kultúráját másokkal is megismertetni. A magyar nagyközönség aligha tud valamit Gömörről. Ez az elnevezés nem szerepel a közigazgatásban. A megye nevét a Miskolcról egykor Gömör irányába induló vonatok állomáshelye, a „Gömöri pályaudvar", egy falu, Gömörszőlős és két éve a „Gömöri Múzeum" őrzi. Gömör 151 magyar falujából a trianoni békeszerződés következtében 130 Csehszlovákiához került. A határon innen ma219