Ujváry Zoltán: Folklór írások (Borsodi Kismonográfiák 34. Miskolc, 1990)

Hencida határában is van egy Testhalomnak nevezett hely, amely a hagyomány szerint úgyszintén az odatemetett harcosokról neveztetett el. A Testhalom helynevek számos folklorisztikai kérdést vetettek fel a kutatók körében. Az idevonatkozó helyi mondák többnyire véres eseményről szólnak. Kétségtelenül gyakran összefüggésbe hozhatók a helység történelmének egy-egy periódusával. Részletesen foglalkozott ezzel a kérdéskörrel Dankó Imre.

5 A törökök egykori jelenlétével kapcsolatban egészen nyilvánvalóan beszélnek a helynevek, a helynevekhez fűződő mondák. így pl. a derecskéi határnak Tápé felől való oldalán a Kalló mellett van egy halom, amelyről a hagyomány azt tartotta, hogy Derecske elpusztulásakor e halmon volt a török vezér sátora, s ennek az emlékére nevezték el a helyet Sátordombnak. Bedő határában van egy Törökzug elnevezésű rész. A hagyomány szerint a törökök ott tanyáztak. Az idevonatkozó hajdú-bihari hagyománykört Ferenczi Imre dolgozta föl.

6 Nagybajom határában úgyszintén Törökhalomnak neveznek egy határrészt. Erről a hagyomány azt tartja, hogy 1659-ben e halom körül tanyázott a török had és a basa sátora ezen a halmon volt. Közelében van a Csatahalom, amelyen viszont a magyar tábor volt. A két halom között volt az ütközet, amelyben először a magyarok voltak előnyben, de a török túlerő miatt a csatát elvesztette a magyar csapat. Ezeket a példákat bőséggel sorolhatnánk tovább! De nemcsak a törökkel kapcsolatban. Pl. Fúrta határában a tatár pusztítás emlékére a határnak a Nagynyomás felől eső részét Tatárcsapásnak nevezik. Komádiban pedig ismeretes egy Rácvágás nevű határrész, amelyről a néphagyomány a következőket tudja: 1707-ben a rácok megtámadták a komádiakat, akik a támadásról előre tudomást szereztek, ezért Zsáka-Furta felől, a Kutas patak gázlóját kaszákkal meghányták, s amikor jött az ellenség, a kaszás részbe szorították, 5. Dankó Imre: i. m. 6. Ferenczi.Imre: A török küzdelmek emléke Hajdú-Bihar mondahagyományában. A debreceni Déri Múzeum évkönyve, 1962-1964. Debrecen, 1965. 243-265. 15