Ujváry Zoltán: Folklór írások (Borsodi Kismonográfiák 34. Miskolc, 1990)

A katolikusok gyakorlata szerint nagypénteken hajnalban a kútnál meg kellett mosakodni, hogy rühösseget ne kapjanak. Voltak, akik ugyanezzel a céllal a Körösben fürödtek meg. Emlékeznek arra is, hogy nagypéntekről nagyszombatra virradó hajnalon a pásztorok kolompolva mentek végig az utcákon. A húsvét másodnapja az ifjúság locsolónapja volt. A fiúgyermekek, legények felkeresték a lányos házakat és vízzel, a századelőn még a kútnál meglocsolták a lányokat. A gyermekfiúk hímes tojást, kalácsot kaptak, a legényeket sonkával, itallal kínálták meg. A szegényebb katolikus gyermekek kántáltak, vagy másképpen fedőzni jártak. A köszöntésért egy fedő lisztet, kalácsot, olykor pénzt is kaptak. A jelentős egyházi ünnep, pünkösd alkalmához Békésen szórványos adatok szerint a pünkösdi királynő választása kapcsolódott. A kiválasztott leányt virágokkal megkoszorúzták, hajába nemzetiszín szalagot fontak. A pünkösdi királynő fehér ruhában leánytársaival végigment a főutcán. Halvány emlékezet van arra is, hogy pünkösdkor a legények közül vetélkedő játék keretében pünkösdi királyt választottak. Pünkösd után jelentősebb jelesnap az űrnapja, amely a katolikusok ünnepe, de bizonyos szokásokat a reformátusok is megtartanak. Űrnapján körmenetet rendeztek, amelyen gyakran a reformátusok is részt vettek. Az úrnapi sátorról a körmenetben résztvevők tölgyfalevelet vittek haza, az eresz alá kötötték vagy a padlásra a gerendához erősítették azzal a céllal, hogy a villám ne csapjon a házba. Ez a nap mindkét felekezetbelieknél dologtiltó nap volt. Erősen él az a hiedelem, hogy ha valaki úrnapján kenyeret süt, az kővé válik. A nyári és a kora őszi időszakban csupán néhány jeles napot tartottak számon, s ezek a munkával függtek össze. Úgy tartották, hogy Péter-Pál napján szakad meg a búza töve, s az aratást akkor megkezdhették. Anna napján lehetett a kendert nyűni. Nagyboldogasszony- és Kisasszony-nap között az asszonyok a tojást búzába vagy árpába téve télre elrakták. A két nap közötti időben elrakott tojás nem romlott meg. A jeles napok, naptári ünnepek hagyománya Békésen az elmúlt másfél-két évtized folyamán fokozatosan fellazult. Számos szokás, s különösen a rítuscselekvések eredeti értelmüket vesztve, többnyire 157