Ujváry Zoltán: Folklór írások (Borsodi Kismonográfiák 34. Miskolc, 1990)

KALENDARIS SZOKÁSOK ES DRAMATIKUS JÁTÉKOK BÉKÉSEN A naptári napokhoz kapcsolódó szokások kialakulásában jelentős szerepe volt az egyházi évnek, a különböző ünnepekhez, az azokat megelőző időszakhoz és jelesebb - országosan is megtartott - alkalmakhoz fűződő liturgikus jellegű hagyománynak. A jeles napi szokások zöme a téli ünnepkörhöz kapcsolódik. A református lakosság hagyományában aránylag kevesebb a hiedelmekkel, a miszticizmussal összefüggő motívum. A 18. században számos katolikus ünnepet a reformátusoknak is meg kellett tartani, s így a református lakosság szokáshagyományában találkozunk olyan rítusokkal, cselekvésekkel, amelyek egyébként általában a katolikus ünnepi alkalmaira jellemzőek. Ugyanakkor a Békésen élő katolikusok ünnepi szokásaira - a 19. századtól kezdődően - a túlsúlyban lévő reformátusság által kialakított hagyomány nyomta rá a bélyegét. A református-katolikus kapcsolatra mutat rá az a vélemény, amely szerint egy-két évtizeddel ezelőtt a katolikusság erősen a reformátusok hatása alatt volt, szokásaik sokban egyszerűsödtek, egyesek el is maradtak a reformátusok hatására, így például nem volt ételszentelés, amely a szentelményeknek egyik alapvető rétegét alkotja. Ugyanakkor több katolikus szokást a reformátusok is megtartottak. Ez a kettősség jellemzi Békés népének a jeles napokhoz, kalendáris ünnepekhez és a dramatikus szokásokhoz kapcsolódó hagyományait. A szokások és a hiedelmek, a különböző rítuscselekvések elsősorban a téli s részben a tavaszi periódushoz kapcsolódnak: nyáron és ősszel alig van jelentősebb, közösségi jellegű ünnepi szokásalkalom; ez időben főleg a szórakoztatást szolgáló - elsősorban munkaalkalmakhoz fűződő - dramatikus szokásokkal találkozunk. 147