Ujváry Zoltán: Folklór írások (Borsodi Kismonográfiák 34. Miskolc, 1990)

sok lesz a kiadás. Ellenben pénzt kapni szerencsés előjel. Baromfihúst nem szabad főzni, mert elrepül a szerencse. Lehetőleg disznóhúst kell fogyasztani, mert a disznó dúrja a szerencsét. Az újév első napját követő időszakban az egész közösségre vagy egy kisebb-nagyobb csoportra kiterjedő szokás a farsanghoz kapcsolódik. Más kalendáris napokkal összefüggésben főleg időjárási megfigyelések, termésre való jóslások ismeretesek az individuális hagyományban. Időjárásra és termésre utaló mondókák: Ha csorog Vince, Tele lesz a pince. Ma Pál fordul köddel, Ember elhull döggel. Pálfordulás hogyha tiszta, Bőven terem mező, puszta. Ha Mátyás napján nincs fagy, jég, úgy vélték, hogy hosszú lesz a tél, Mátyás fagyot hoz: Mátyás, ha nem talál, csinál. A farsang az alföldi református falvakban, így Bárándon is az utolsó három napot, farsangvasárnapot, farsanghétfőt és húshagyókeddet jelentette. Hamvazószerdától kezdődően, függetlenül attól, hogy a reformátusok a negyvennapos böjtöt nem tartották, de táncmulatságokat, vigalmakat nem rendeztek. A farsang búcsúztatására felvonulást és bált tartottak. Különböző antropomorf és teriomorf maszkos alakoskodók jelentek meg. Az előbbi csoportban cigánypár, terhes asszony, tollas zsidó, huszár, betyár, török, kormos és lisztes képű legények, az állatot utánzó maszkok közül a medve és a gólya előfordulására vannak példák. A medvét alakító kifordított bundát vett magára, arcára birkabőrből kötött maszkot, fejére kucsmát tett, vagy álarcként tarisznyát húzott a fejére. Derekára láncot vagy kötelet csavartak, a gazdája azzal vezette. A gólyaalakoskodó lepedőt borított magára, arra szárnyimitációként fekete kendőt varrtak, fából készült csattogtatható csőrt dugott ki fejmagasságban a lepedő nyílásán. A maszkos alakok a nézőket szórakoztatták, a 137