Ujváry Zoltán: Folklór írások (Borsodi Kismonográfiák 34. Miskolc, 1990)

KALENDARIS SZOKÁSOK ES DRAMATIKUS JÁTÉKOK BARANDON Az alföldi falvak szokáshagyományának a vizsgálatát napjainkban két tényező is megnehezíti. Mindenekelőtt nehézséget jelent az anyag feltárása. Az alföldi parasztság hagyományosnak tekinthető gazdasági, társadalmi életében a múlt század végétől kezdődően olyan jelentős változások következtek be, amelyek igen erősen kihatottak a közösségi kultúrára is. A századfordulón és a két világháború között megindult polgárosodás felé ható folyamat fellazította azt a miliőt, amelyben a parasztság különböző rétegei többé-kevésbé hagyományos, a tradíció által szabályozott szokásokhoz igazodva éltek. Az utóbbi évtizedek pedig olyan közismerten jelentős változást hoztak, amely nyomán a már egyébként is felbomlóban levő szokáshagyomány teljesen szétesett, némely esetben átalakulva fennmaradt, többnyire azonban teljesen eltűnt. Az élő emlékezetből ma már csak töredékek hámozhatok ki az egykori szokásokkal kapcsolatban. Nagyszámú adatközlő gyakran ellentmondó, elhalványuló emlékezetéből származó példái nyomán a kutató voltaképpen csak megkísérli a szokások rekonstruálását. A másik ok az eleve felvilágosodottabb szellemű reformátusságnak a hiedelmekkel, a „babonákkal" szembeni elutasító szemléletében rejlik. A református Báránd lakossága (csak kis számban vannak katolikusok) a különböző hatások (egyház, iskola, dalárda, a debreceni református kollégium kisugárzó hatása stb.), valamint a gazdasági felemelkedéssel együttjáró szemléleti átalakulás révén sokkal hamarább elhagyta, ill. „átlényegítette" néprajzi jelenségeit, mint más zártabb, a vallás által is konzerváltabb közösségek. A hiedelmekkel kapcsolódó szokások értelmüket, funkciójukat vesztették, az adományszerzéssel összefüg129