Ujváry Zoltán: Folklór írások (Borsodi Kismonográfiák 34. Miskolc, 1990)
Vőfély pálcánkra kendőket is kérünk, Mert ez mindenkor a vőfélyi bérünk. Az ifjú párnak meg szívünkből kívánjuk : Szerencse, boldogság legyen házasságuk! Pásztor Erzsébet tájékoztatása szerint a menyasszony kikérése után következett a násznép megvendégelése. Ezen azonban a menyasszony nem vett részt. A szomszéd szobában tartózkodott, ahová a vőlegény bement és kikérte a menyasszonyt. A juhászlakodalomban a megvendegelés, az ebéd után a vőlegény a jelenlévők előtt kérte ki a menyasszonyát 9 : „Tisztelt Bátyámuram és Nénémasszony, jól emlékezhetnek reá kigyelmetek, hogy a kigyelmetek házoknál több ízekben megjelentem, melyeket nem csalfaságból, hanem Isten törvénye szerént cselekedtem. Most pedig felkérem kigyelmeteket, hogy a kigyelmetek janyát jövendőbeli hitestársamnak elvihessem. Köszönöm kigyelmeteknek a mellette való fáradozásaikat." A menyasszony kikérése és kiadása a násznagyok, mint az ifjak képviselői között is verses vagy prózai szövegben történt. Fentebb bemutattunk egy 1920-as évek elejéről való kikérő szöveget, amelyre a menyasszony násznagya a következőképpen válaszolt: „Igen tisztelt képviselő urak! Én a szülők nevében is megköszönöm becses megjelenésüket. A szülők is azon fáradoztak, hogy szeretett kedves leányokkal ezen szent házassági szövetséget óhajtották felvétetni, amely házasság a mai napon mind hazánk, mind pedig vallási kötelezettségünk szerint érvényben megköttetett. Ezen házassági szövetség megkötése után kérik kedves menyasszonyunkat az ő szeretett vőlegényének gondozása alá. A rózsabokor is tövise által védi s nehezen hagyja letépni az ő nyíló rózsáját, úgy a szülőknek is nehezen esik szeretett kedves leányoktól az elválás. A szülők kötelességüknek eleget téve a legnagyobb reménységökkel szívökben szeretett kedves leányok iránt. Én is azért, mint a szülők megbízottja, szeretett kedves menyasszonyunkat az ő szeretett vőlegényének szárnya és gondozása alá elbocsátjuk, és kívánjuk, hogy szeretetben, megelégedésben 9. Málnási i. m. 20. 107