Ujváry Zoltán: Folklór írások (Borsodi Kismonográfiák 34. Miskolc, 1990)
vőfélynek, s természetesen „kóstolót" a lakodalmi étkekből. A felkapottabb vőfély olykor ősztől egész télen át - a lakodalmak idején - szinte állandóan „szolgálatban" állt. Jelvénye a vőfélybot, karján szalag, mellén szalag és kendő. A vőfély a lakodalomba való hívogatást a csigacsinálás napján, a lakodalmat megelőző egy héttel végezte. A lakodalomba meghívottak a csigacsinálóba is hivatalosak voltak. A vőfély többnyire a következő vagy ehhez hasonló tartalmú meghívót mondotta: „Megkövetem méltó becsülettel, hogy ilyen nagy bátorsággal léptem be ezen tisztelt érdemes család hajlékába. Általam tisztelettel kéretnek, hogy a ránk jövő szerdai napon a polgári házasság összekötésére és a hitnek meghallgatására, egy kevés vacsorára, és egypár pohár bor fogyasztására és kevés táncvigalomra legyenek szívesek érdemes házoknál megjelenni. Minek után nagyon óhajtják és kegyelmetekkel is az összes családdal megjelenni." 7 A csigacsináló SL lakodalmat megelőző egy héttel volt. A részt vevő asszonyok, lányok a csigacsinalashoz lisztet, tojást vittek. A férfiak később érkeztek, rendszerint akkorra a csigacsinálást befejezték, s elkészült a csigaleves és a pörkölt. A megvendegeles, a csigacsinálás dalolással, táncolással fejeződött be: betaposták a csiga végit. A lakodalom napján mind a vőlegényes, mind a menyasszonyos háznál az ifjak már korán gyülekeztek. A legények, férfiak bokrétát tűztek a kalapjukhoz. A szekereket a kocsisok előkészítették. A lovak kantárjába egy-egy kendőt kötöttek. Kora délelőtt a vőlegényes háztól a vőfély vezetésével a menyasszonyos házhoz mentek, hogy az ágyat kikérjék. Mielőtt a házba beléptek, a vőfély az ajtóban elmondta a kikérő szöveget: „Tisztelettel méltó jeles gyülekezet! Halljunk szót, e helyre valaki érkezett! Nem célom, hogy itt félre álljak, hanem célom az, hogy dolgomban serényen eljárjak, kérjek és ha adnak, azzal odébb álljak. Ezen tisztelt háznak becses gazdájánál nem olyan régen járt egy ifjú kalmár. Mivel az ember egyedül nem élhet, míg magának egy jó hitestársat nem keres. Ez az ifjú tehát elindult és ezen becses házhoz betért. A házi lánynak hű szerelmet ígért, egymásnak hű szerelmet ígértek. Hanem ez ám nem elég, ezen 7. DMA Népr. Gyűjtemény. Ltsz.: V. 18/2. 104