Tasnádi Attila: Mazsaroff Miklós (Borsodi Kismonográfiák 33. Miskolc, 1989)

Mazsaroff Miklós 1929. december 24-én, Alsózsolcán született, ahol szülei Magyarországra települt bolgárok - a Vay bárók kommenciós kertészei voltak. Népes családban, korán munkára fogva nőtt fel, s irigykedve nézett azokra a pajtásaikra, akiknek megadatott a nyugodt tanulás lehetősége. Ő maga csak a polgári iskoláig jutott el, ami persze további öt testvér mellett komoly áldozatokat kívánt a szülőktől, utána viszont nem nyílt más perspektíva előtte, mint a szakmatanulás. Kézenfekvőnek látszott, hogy a családi tradíciót, a kertészkedést folytassa, így került az államvasutak kertészetébe tanulónak, ahol életreszólóan eljegyezte magát a földdel és a természettel. A felszabadulást követően, hogy a Vay-birtok állami kézbe került, a család áttelepült a Dunántúlra; itt egy ideig Zircen, majd Bakonynánán éltek. Mivel a környéken nem adódott kertészeti munka, bányásznak állt; kapcsos, majd csillés lett a dudari szénbányában. A bányászkodással új, a korábbinál nyitottabb társadalmi közegbe került, ami szociális tapasztalatainak rohamos bővülését eredményezte. Erős hatást gyakoroltak rá a korszak politikai eseményei is, a választások, pártküzdelmek, az ország újjáépítését, a földosztást, a demokratizálódást meghirdető programok, ezek sodrában ébredt tudtára annak, hogy számára is nyitva áll a felemelkedés útja. Sokat töprengett rajta, hogy menjen-e, s ha megy, hát hová menjen tanulni, a kérdést végül is egy miskolci festő barát, Döbröcöni Kálmán döntötte el, aki ismerve rajzi készségeit, elirányította a Batsányi János népi kollégiumba. A Batsányiban remek társaságba került, csupán az volt a baj, hogy ez a kollégium nem művészképzésre szakosodott, innen tehát, mivel a festőpálya mellett döntött, tovább kellett lépnie. Ebben az időben három olyan diákotthon is alakult, amely a jövendő művészértelmiség útnak indítását tűzte ki céljául, a Dési Huber Istvánról, a Derkovits Gyuláról és a Nagy Balogh Jánosról elnevezett népi kollégium; közülük Mazsaroff az utóbbiba lépett be 1947-ben, amelynek a vezetője a Bauhaus egykori növendéke majd tanára, Pap Gyula volt. 9