Végvári Lajos: Seres János (Borsodi Kismonográfiák 32. Miskolc, 1989)

4. Nagy csendélet 5. Csendélet 1969. Két éven át különböző kollégiumokban dolgozott, s lelkesen részt kért régi diáktársaival az új népi értelmiség nevelésében. Barátaival, Bod László festőművésszel és Várady Sándor szobrászművésszel bekapcsolódott a miskolci képzőművészeti életbe. Kiállításokat szerveztek, szabadiskolát alapítottak, és létrehozták az ország első bábszínházát. Seres úttörő szerepet vállalt a művészeti ismeretterjesztésben is, előadásokat tartott, és előadókat hívott a városba. A népi kollégiumokat a személyi kultusz gyanakvó önkénye megszüntette. Seres ekkor a bányaipari technikumban vállalt tanári állást, s itt dolgozott szívós következetességgel a tanintézet megszüntetéséig. Tanári és igazgatói feladatainak ellátása mellett időt tudott szakítani arra, hogy részt vállaljon Miskolc képzőművészeti életének felpezsdítésében. Egyik szervezője volt az I. Országos Miskolci Képzőművészeti Tárlatnak.

18 Csabai Kálmán társaságában végiglátogatta az ötvenes évek jelentős képzőművészeit, és sikerült őket rábírnia, hogy küldjék el műveiket Miskolcra. Az így létrejött kiállítás több szempontból is kiemelkedő lett. A meghívott művészek az akkor szokásosnál szabadabb felfogású műveiket küldték be, ennek következtében a miskolci tárlat lényegesen különbözött a Műcsarnokban rendezett állami tárlatoktól: igazabb képet adott a magyar művészet akkori törekvéseiről. A Miskolci Országos Kiállítás azért is jelentős volt, mert 15