Ewa Krasinska - Ryszard Kantor: Derenk és Istvánmajor (Borsodi Kismonográfiák 31. Miskolc, 1988)
kált tanulmánya. A szerző több elődei által nem ismert forrásra támaszkodva megállapítja, hogy Deryn falu már 1420-ban létezett, 23 jobbágyportából állt, amelyekben kizárólag magyar eredetű lakosság élt. Dénes Gy. a Széchényi Könyvtárban megtalálta Pesty Frigyes 1864-ből származó kéziratos összeírását. Ezek az adatok megerősítik, hogy a falu már a középkorban is létezett. Pesty írja, hogy a kolerajárvány idején Derenk lakossága megtizedelődött, az életben maradt lakosság pedig Borzovára és Jabloncára költözött. Újabb telepesek csak 1600 után érkeztek erre a vidékre. Derenk második megtelepülésének időpontja, amint az a későbbiekben kiderült, hibásan lett megállapítva. A leírt események egy évszázaddal később zajlottak le. Az erre a területre került szláv, pontosabban lengyel népesség ideérkezésének pontosabb dátumát segít megállapítani Bél Mátyás kézirata, amelyet Dénes Gy. az esztergomi püspöki levéltárban talált meg. Megállapításra került, hogy Derenk eredeti, tősgyökeres magyar lakossága majdnem teljesen kihalt a pestisjárvány következtében 1710 körül. Az elhagyott portákra lengyeleket telepítettek, akiket az éhség űzött el hazájukból. Azonban a telepeseknek csak egy része telepedett le itt állandó jelleggel, más részük nem tudván megbarátkozni a zord körülményekkel, itthagyta ezt a vidéket. Az ittmaradtak a szerző szerint földműveléssel és orwadászattal foglalkoztak. A történeti és a később említésre kerülő nyelvészeti adatok alapján Dénes Gy. megállapítja, hogy az a népesség, amely a járvány után a 18. század elején megülte Derenket, minden valószínűség szerint a Szepesség északi vidékéről származik, arról a területről, amely akkoriban lengyel fennhatóság alatt állt, és lengyelek is lakták. Mindez azt bizonyítja, hogy Derenk szláv lakossága lengyel népesség volt. A szlovák és a cseh irodalom Derenket a szlovák nyelvű falvak közé sorolja. Szlováknak tartotta a x 12 derenkieket Nieder le L. és legutóbb Zatko is. Azonban kritériumaik, amelyek alapján a derenkieket szlovák eredetűeknek tartanak, igen homályosak. Lengyelországban Derenk lakosságáról és annak etnikai jellegzetességeiről a közelmúltig szinte semmit sem tudtak, Reychman J. szerint a Derenken megtelepedő lengyel népesség, ahhoz az élénk települési hullámhoz tartozott, amely a 18. században elöntötte Magyarországot. Természetesen ezek a telepesek elsősorban szlovákok voltak, de "ezek között a telepesek között a trencséni, liptói, árvái, valamint szepességi határterületeken lévő lengyel községekből származó népesség is volt. Némelyek viszonylag zárt településeket alakítottak ki, és megőrizték saját etnikai jellemzőiket, míg mások asszimilálódtak a szlovák vagy magyar kör16
