Ewa Krasinska - Ryszard Kantor: Derenk és Istvánmajor (Borsodi Kismonográfiák 31. Miskolc, 1988)
A családról Derenken a tipikus, család, több nemzedék együttélésén alapult. A gazdasági vezető szerepét a legidősebb nemzedék töltötte be. Ennek a szokásnak az volt. az ?;lapja, hogy esküvő után rendszerint a fiatalaszszoiy költözött a fé^j házába. Egyedüli kivételt az olyan eset jelentett, Emikor a leánynak nem voltak testvérei, ilyenkor a fiatalok az új asszony szüleinél laktak. Az űj háztartás kezdetét a hosoraány jelentette. A hozomány egy része gyakran csak ígéret volt a házasság elején. Mivel az új házasok valamelyik házastárs szüleivel éltek együtt, ezért legalábbis pár éven keresztül - csak használói és nem tulajdonosai voltak annak a hozománynak, amit ezek a szülők megígértek. Ily módon a szülők minden gazdasági vállalkozásban fenntartották maguknak a döntés jogát. A kitagadásnak, illetve az örökség megkurtítátásnak a veszélye a fiatalokat feltétel nélküli engedelmességre szorította. Derenken sokgyermekes családok éltek. A higiénia alacsony foka, az orvosi ellátás hiánya, valamint a rossz életkörülmények miatt főleg az újszülöttek között magas volt az elhalálozás mértéke. Még azt az állítást is meg lehet kockáztatni, hogy a felnőtt kort az újszülötteknek alig a fele érte meg. Ritka volt az olyan család, ahol 1-2 gyermek volt vagy gyermektelenek voltak. Hasonlóképpen csak néhány olyan családról tudunk, ahol 7-8, sőt 10 gyermek is élt. Túlnyomó többségben voltak a 3 és az 5 gyermekes családok. A gazdaság nagysága már a gyermek életének első éveire is hatást gyakorolt. A szegény parasztok igen korán munkára fogták gyermekeiket. Ezek a gyermekek már az iskoláskor előtt jártak legeltetni, az erdőbe gyűjtögetni; de legfontosabb feladatuk a náluknál is kisebbek felügyelete volt. Tehát nem sok idejük maradt a kortársaikkal ( cimbora ) való játszásra. Amikor hatéves kortól az iskolába kellett járni, megnövekedtek a feladatok, a gazdaságban is nagyobb terheket kellett vállalniuk. Ebben az életkorban már világosan megfigyelhető a nemek szerinti munkamegosztás. A lányok anyjuktól fokozatosan megtanulták a nőkre tartozó házimunkákat. A fiúk viszont apjuk révén a földművelés és állattartás munkájába kapcsolódtak bele. A gyermekek általában feltétlen engedelmességgel tartoztak az idősebbeknek. Amikor az iskolát 12 éves korban befejezték, teljes mértékben bekapcsolódtak a felnőttek termelőmunkájába (a paraszti és az egyéb munkákba). Kezdetben természetesen erejüknek és tudásuknak megfelelően csak kisegítő feladatokat végeztettek velük. 13
