Ewa Krasinska - Ryszard Kantor: Derenk és Istvánmajor (Borsodi Kismonográfiák 31. Miskolc, 1988)
ászt. A csepegő viaszból, meggyőződésük szerint mindig a szellem alakja formálódott meg. A szádvári várban jártak az erdei lányok ( cyndzicandzé ). A várat és a benne elrejtett kincset vigyázták, elkergettek mindenkit, aki csak ott megjelent: kiabáltak azokra, akik: megijedtek: eredj innen, mert lepisállak ( kriceli na tyk co sie wystrasyli: idzze, bo cie obsikom ). Jelenlétüket kulcsok csörgetésével jelezték. Démonikus alak volt a nóra ( nocna nora ), amely a kisgyermekek mellét szívja vagy éjjel jön megfojtani az embert. Hasonlóképpen közelebbről meg nem határozott lények voltak a babiJc, amelyek olyan házaknál jelentek meg, ahol kereszteletlen gyerek volt, és el akarta lopni. A legtöbb adat a boszorkányra ( striga ) vonatkozik. A megkérdezettek egy része a bosora meghatározást használta. Általános volt a jelenlétük a múltban, ritka viszont az a megállapítás, hogy léteznek még ma is. A strigak nők foltak, habár történt említés férfiakról is, amikor a boszorkány halála pillanatában férfinak a kezét megérintette. És ez a férfi boszorkánnyá vált. A következőkről lehetett felismerni őket: hét gyerekük volt, amikor beléptek a templomba fejüket félretartották, mert hatalmas láthatatlan szarvuk volt. Felismerhetők voltak továbbá arról is, hogy a karácsonyi éjféli szentmisén a Szent Luca napja és karácsony között készített székre ültek. A boszorkány felismerése igen nagy veszélyeket rejtett magában, és hogy támadásától megvédje magát az ember, a templomból visszajövet, mákot kellett maga mögé szórnia, amit a strigának az utolsó szemig fel kellett szednie. A boszorkány felismerése azonban nem volt olyan egyszerű, mert ahogy mondták: " Striga nie wyjawiona, len ta co sie preápi wyjawiona "; l *Kied baba porodzi dziecko to wyjawiona, a striga zatajona "; Striga zatajona, a kurwa wyjawiona " - ezek voltak a leggyakrabban használt mondások. Akit a közvélemény boszorkánynak bélyegzett meg, attól a derenkiek távol tartották magukat, nem szívesen engedték be a házukba, nem hívták meg a lakodalmakba sem. Házukat előlük bezárták, minden ajtajukra fokhagymával keresztet rajzoltak. A boszorkány ölthetett akár állat alakot is, pl. kutyáét, macskáét, bagolyét vagy békáét. Ritkán fordult elő azonban, hogy közvetlenül veszélyt jelentett volna az ember egészségére. Egyedül azt jegyezték meg, hogy amikor az útra bób volt szórva, akkor szokták mondani, hogy ezt a 126
