Wolf Mária: Árpád-kori eredetű települések Abaúj vármegye déli részén (Borsodi Kismonográfiák 30. Miskolc, 1989)
Thekus János és anyja kerecheni részbirtokát meghagyja Péter mester kezén. 93 1389-ben és 1410-ben a Perényi család is birtokol Kelecény területén. 94 1427-ben Kelechenen ugyanide való Sigismundus 4 portát bír. 95 1449-ben és 1454-ben ismét a Perényiek itteni birtoklásáról van adatunk. 96 1488-ban a Belzsei család birtokol Kelechenen. 1 * 7 1520-ban Báthori Istvánt, Magyarország nádorát iktatják be Kelecsén valamint más abaúji és tornai birtokokba. 98 Az 1552-es dézsmajegyzék már desertanak mondja Kelechent, melynek egy részét a Rákóczi család birtokolja. 1558ban Keleczén prediumon 4 dézsmáltat írnak össze. 1560-as dézsmajegyzék szerint Kelechyen dézsmáját Bebek György beszedette és saját gagyi várába vitette. 1568-ban ismét praediumként említik. 99 1571-ben Keretien praediumon 8 dézsmált van és 10 méhészt is említenek. Ugyanezen év összeírásában két helyen is szerepel Kelecsény puszta. m 1572-ben Kelechen prediumon 5 dézsmáltat írnak össze. 101 Pusztaként említik Kelechent 1573-ban és 1574-ben is. 102 Szerepel Kelechen az egri főegyházmegye Szt. János könyvében is, sajnos mint láttuk, ez nem nyújt pontos időbeli fogódzót a falu életével kapcsolatban. m A falu neve nem szerepel az I. katonai felmérés térképein. Pesthy Frigyes Felső Fügödnél említi: „szomszédságában állott egy Kelecsény nevű helyiség, mely a hazánkat 93. Gyulay cs. It. elench., vö. Györffy Gy., 1963. 109. 94. MOL. Dl. 7479, Dl. 9672,9704., vö. Csánki D., 230. 95. ThallóczyL., IS79A76. 96. MOL. Dl. 14244, Dl. 24541., vö. Csánki D., 1890. 1. 230. Kérdés, hogy a Perényi-család levéltárában szereplő adatokat a mai Kelecsényünkre vonatkoztathatjuk-e. Nincs kizárva, hogy az adatok egy része a Kassa környéki Kelecsényre vonatkozik, amely a XVI. századi összeírásokban gyakran szerepel, nincs azonban írásos említése az Árpád-korból. 97. MOL. Dl. 18835, 19358., vö. Csánki D., 1890. I. 222. 98. BML Acta pol. XII. V. 176. 99. BML XXXII/7. Dézsma, Abaúj, „in Kelechyn qui habuerunt seminitas terra de Ench quia est predia." 100. BML XXXII/7. Dézsma, Abaúj, „Enchy et predium Kerecyen Deuecyer, Fancyal et predium Kerecyen." 101. BML XXX/7. Dézsma, Abaúj, újra Devecser mellett említik: „in Deuecher et ex predio Kelechen". 102. BML XXX/7. Dézsma, Abaúj. Mindkét esetben Devecser mellett sorolják fel: „Dewecher cum predio Kelechen" 103. Kandra K., 1843. 405. , 490. 44