Wolf Mária: Árpád-kori eredetű települések Abaúj vármegye déli részén (Borsodi Kismonográfiák 30. Miskolc, 1989)

II. Elpusztult Árpád-kori települések A) RÉGÉSZETILEG AZONOSÍTHATÓ FALVAK Bodó A lelőhely az AbaújSzolnokról Selyebre vezető út jobb oldalán, a Mánta-patak partján, a Bodószőlők aljában helyezkedik el (2. kép). Kiterjedése kb. 800x150 m-es, leletanyaga vegyes, neolitikus, a bükki kul2. kép. Bodófölde elpusztult középkori falu területén talált lelőhely túra jellegzetes házi és díszkerámiái, bronzkori és kevés, de igen jellegzetes középkori cseréptöredékekből áll. Ez utóbbiak kora IX-XIV. századra tehető (3. kép). A lelőhelyen több nagyobb, égett foltot, valószínűleg házak nyomát lehetett megfigyelni.

25 Bodó egyszer szerepel az írásos forrásokban: 1327-ben a király mint örökösök nélkül elhalt ember birtokát Pétre fia Andrásnak adja Bodoufeldet, amely in comitatu de Vyuar fekszik.

26 A beiktatáson szomszédként többek között részt vett Kupai Luka, a Kunnak mondott Miklós fia János, akiről tudjuk, hogy ebben az időben Dicháza birtokosa volt.

27 Ezt az oklevelet Monaji Jakab 1370-ben átíratja. Györffy György az oklevélben említett szomszédok, és azon tény alapján, hogy Monaji Jakab íratja át a Bodóra vonatkozó oklevelet, feltételezi, hogy a falu Monaj 25. Herman Ottó Múzeum, ltsz.: 83.45. 1-58. 26. MOL.D1. 83326. vö. Györffy Gy. 1963. 69. 27. Zsigmond kori 1. 5439. 15