Wolf Mária: Árpád-kori eredetű települések Abaúj vármegye déli részén (Borsodi Kismonográfiák 30. Miskolc, 1989)
1578-ban Saarwar, 1582-ben Saruar, 1588-ban Saar war nemeseké és nincsenek benne porták. 1590-ben Saarwaron két házat írnak össze. 1596ban Saruaron nincsenek porták. 1598-ban Saaruaron, amely nemeseké, két házat írnak össze. 1599-ben Saarwart azok között a falvak között sorolják fel, amelyek elhagyottak. 1600-ban Saarwar nem dikálható az elnéptelenedés a törökök pusztításai miatt, és mert egy portája sincs. 1601ben Saaruar, 1602-ben Saruar, 1603-ban Sarwar, 1604-ben Sarwaron ugyanez a helyzet. 1608-ban Sárvár Garadna leányegyháza volt. 420 1610ben Saarwart a taksálandó falvak között említik. 1635-ben ugyanez a helyzet, Saruarból 36 dénárt fizet az 5, név szerint felsorolt lakos. 1641ben, egy vádlevélben Abonyi István (említi őt az 1635-ös dikális összeírás is) elmondja, hogy ez évben, szeptember utolsó napján a törökök rátörtek a falura és rabokat szedtek, köztük az ő feleségét és 4 gyermekét is. 421 Az 1715-ös összeírásban Sárvár mint teljesen elpusztult település szerepel. 422 1752-ben Sárvár puszta használatától tiltják a szomszédokat. 423 Szerepel Sárvár Felsőnovaj és Garadna között Lipszkynél is. 424 Fényes szerint Sárvár puszta Felsőnovaj fiókja, 13-an lakják. 425 Pesthy Garadna határában említi Sárvárt, így ír róla: A Garadnához „D-ről közel fekvő Sárvár pusztán vár lehetett, de hogy ezen állítólagos vár tartozott e Garadnához, vagy viszont, azt nem tudni." 426 Szerepel Sárvár Novajidrány kéziratos térképén is. 427 Sárvár neve mocsaras, ingoványos helyen épített erősségre utal, amely legrégibb formájában földvár lehetett(?). 428 Sárvárral kapcsolatban felmerül ugyanaz a probléma, mint Gyanda esetében. Noha az elpusztult középkori település neve itt is művelt területen él, a középkori falu emlékeit nem találtuk. A falu tényleges helyét illetően azonban még 420. Kemény L., 1915.61. 421. Kemény L., 1915. 35. „Sárvár nevű faluban, csak mindjárt Garadna mellett lakozó nemes személy Abonyi István" vallotta ezeket. 422. Borovszky S., 515. 423. BML Acta iud. prot. spec. X. fasc. VIII. No. 970. 424. Lipszky, 1803. Tabl. XXX. quad 5. 425. Fényes E., 1851. IV. 16. 426. BML XXXII/7. Pesthy kéziratos helységnévtára, Abaúj 427. BML U. 581., 582. 428. Kiss L. 1960. 564. 137
