Wolf Mária: Árpád-kori eredetű települések Abaúj vármegye déli részén (Borsodi Kismonográfiák 30. Miskolc, 1989)

Felső Gagy filiája 78-an laknak benne. 338 Pesthy Büttös és Szemere hatá­rában is megemlíti Lyuba pusztát. 339 Szerepel Lyuba Litka kéziratos tér­képén is. 340 A Lyuba helynév puszta személynévből keletkezett, magyar név­adással. Az alapjául szolgáló személynév szláv eredetű. Mint láttuk, Lyuba 1319-ben Buzita határai között álló falu volt, ha­sonlóan Kácsikhoz. A falu Mátyás 1476-os rendelkezése értelmében nem szerepel az adóösszeírásokban. Az 1578-as dikális összeírás mégis felso­rolja azok között a falvak között, amelyek elhagyottak. Ez az összeírás számba veszi a megye egész területén a török pusztításokat, így kerülhe­tett bele az adófizetés alól kivett Lyuba is. Valószínű, hogy a falu az 1575­ös török támadás következtében pusztult el. Miglinc A helynév Szemere határában, kb. 1 km-re D-re, a Fulókércsre ve­zető út jobb oldalán kb. 500-600 m-re az úttól, egy erdős terület neve­ként szerepel (76. kép). Ezt a helynevet a modern térképen nem jelölik, 76. kép. Miglinc elpusztult középkori falu nevét őrző terület 338. FényesE., 1851. 111. 52. 339. BML XXXII/7. Pesthy kéziratos helységnévtára, Abaúj 340. BML U. 406. 124

Next

/
Thumbnails
Contents