Wolf Mária: Árpád-kori eredetű települések Abaúj vármegye déli részén (Borsodi Kismonográfiák 30. Miskolc, 1989)

64. kép. Tok. 1. Vörös homokkal, apró kaviccsal soványított, kézikorongon készült edény. Kihajló, tagolt pereme alatt körömbenyomásos és körbefutó bekarcolt vonal díszítés van. sz.átm.: 8,2 cm, f.átm.: 7,4 cm, m.: 13 cm, XIII. sz., 78.46.1. 2. Fenék- és oldaltöredék. Vörös, törésfelületében szürke, szemcsés homokkal soványított, korongolt, körbefutó bekarcolt vonalakkal. Átm.: 9,3 cm, XIII. sz. 78.46.108. 3. Fenék- és oldaltöredék. Szürkésvörös, törésfelületében szürke, szemcsés homokkal soványított. A fenék és az oldal összeillesztésének vonala jól látszik és kis mélyedést képez. Átm.: 8,9 cm, XIII. sz., 78.46.110. ben a család kihaltával végleg a Rozgonyiak kezére került.

225 Ezt követően már nincs okleveles adatunk Tokáról, nem szerepel a XVI. századi adóösszeírásokban sem. Ezek alapján feltételezhetjük, hogy a XV. század végén, vagy a XVI. század elején a vidékünket különösen sújtó hatalmi harcok idején pusztulhatott el, lehetséges, hogy lakossága a közeli Forrón keresett menedéket. Az első katonai felmérésben Dok már csak mint patak és dűlőnév szerepel, ugyanazon a helyen, amelyet ma is Toknak neveznek.

226 A d-t hangváltás azonban a magyar nyelvben is előfordul, a németben pedig gyakori, nem kétséges tehát, hogy a két név azonos. Lipszky Repertóriumában nem szerepel Tok nevű dűlő Forró határában, a falutól nyugatra eső egész határrészt Oskolaszer néven említi. Nem szerepel Tok a második katonai felmérésen sem és a Pesthy-féle kéziratos helységnévtár sem említ ilyen nevű dűlőt Forró határában. Oskolaszer néven említi ezt az egész határrészt, mint ahogyan ez a mai térképeken is látható.

227 A falu lakossága azonban ismeri és ma is használja a Tok elnevezést, erre a területre, sőt egy monda is fűződik hozzá. A faluban úgy tudják, hogy ezen a részen egy Tok nevű város volt, amely elsüllyedt. Ennek a városnak arany keresztje a föld mélyén rejlik, amelyet egy 18 éves legény szánt majd ki ökörfogattal.

228 225. Az 1440-es elzálogosítás: Dl. 135524, 13532. Az 1470-es elzálogosítás: Dl. 15510, 16873, 16974. 16977, 17121, vö. CsánkiD., 1890. I. 224. 226. Első katonai felmérés XXII. 12. 227. Forró úrbérrendezési térképét sajnos sem az Országos Levéltárban, sem a Borsod Megyei Levéltárban, sem a faluban, illetve a Járási Földhivatalban nem találtam, így erről az értékes adatról ez esetben le kellett mondanom. 228. Szutorcsik József helybéli plébános közlése. 101