Fügedi Márta: A gyermek a matyó családban (Borsodi Kismonográfiák 29. Miskolc, 1988)
dott, és tulajdonképpen a szösz rögzítését is szolgálta. A bobra apró színes berlinerbojtocskákat is szerettek rávarrni. A pántlikához pedig cifra szív alakú guzsalytű volt kötve, ez rögzítette a leszorító szalagot. A fonóban minden lánynak megvolt a helye, ki-ki tudta, hová üljön le. Az ablak közelében helyezkedtek el, a fal mentén. A legügyesebb, elismert lányé volt a tetsző hely, más szóval tyükrös hely, ő ült a szoba legszebb részén, rendszerint a tükör alatt. Az ablakhoz legközelebb ültek a leső lányok, akik a legények érkezését figyelték. Az ajtó közelében ült az ajtónyitogató lány, aki az érkező legényeknek ajtót nyitott. Erre az alkalomra készítették a lányok a játékgalambot tojáshéjból, papírszárnyakkal, papírfarokkal. Ezt fonállal ügyesen rákötötték az ajtó falától az ajtó felső peremére, hogy az ajtó nyitására felröppenjen. 35 A fonás a fiúk érkezése előtt szaporábban ment, de a munkából nem hiányzott a játék sem. A játék és a tréfa természetesen a legények körül forgott. Jósolgattak a lányok, kit milyen nevű legény fog elvenni, kidalolták, összepárosították a fiatalokat. A munka közben énekelt dalok témája is a leányélet és a legények körül forgott. . . . Víg Kövesdre gyertek házasodni Mert ott tudnak szőni, fonni, varrni Ott kapták fel a lobogós kendőt Legényeknek szép kislány szeretőt . . . . . . Kitették a selyemkendőt lobogni Elmentek már Gáspár Erzsát tudatni Látod, Erzsa, jobb lesz neked mint nékem Téged vesz el Barci Peta, nem engem . . . 36 Ha sokára érkeztek meg a legények, nehezen telt a várakozás, legénybűvöléshez folyamodtak a lányok. A szabadkéménybe mindegyik lány belekiabálta a szeretője nevét. Aztán kimentek az udvarra legényt kaparni. A fonóháznak háttal állva a guzsalytalppal lábuk között hátrafelé kaparták a havat, miközben mindenki a maga udvarlójának a nevét kiabálta. „No, kapartunk már legényt!" -ezzel mentek vissza a házba. 37 A legények az esti harangszókor gyülekeztek, és csoportosan, nótázva indultak a fonóba. Érkezésüket az ablak megkocogtatásával jelezték. Gyakran egy-két szakajtó almát is beadtak az ablakon a lányoknak. Amikor beléptek a fonóba, nem ültek le rögtön, előbb nótát rendeltek a lányoktól, lábukkal keményen dübörögni kezdcS6