Fügedi Márta: A gyermek a matyó családban (Borsodi Kismonográfiák 29. Miskolc, 1988)

1900 1910 szám % szám % Összes lakóház 3551 100,0 3443 100,0 Falazat szerint: kő vagy tégla 71 2,3 80 2,3 vályog v. sár (kőalap) 158 5,2 836 24,3 vályog v. sár 2821 92,5 2515 73,0 fa vagy más anyag 1 0,0 12 0,4 Tetőzet szerinti megoszlás: cserép, pala, bádog 260 8,5 1124 32,6 zsindely v. deszka 175 5,7 169 4,9 nád v. zsúp 2616 85,8 2150 62,5 A mezőkövesdi lakosság ugrásszerű szaporodása viszont nem járt együtt a megélhetést biztosító földterület arányos növekedésével. A múlt század közepétől a kb. 15 000 hold csupán néhány ezerrel szaporodott, amikor is 1884-ben az egyik közlegelőt felszántották és szétosztották, s ugyanekkor a déli határban egy 1600 holdas kincstári birtokot, a domíniumot parcellázták fel 700 vásárló között.

14 A kétszeresére duzzadt népességet tehát a század végétől nem növekvő földterületnek kellett eltartania. A legelőterület viszszaszorulásával azonban felborult a földművelés-állattartás egyensúlya is. Az állatállomány csökkenésével apadt a trágyázás mértéke, továbbá az egyoldalú búzatermesztés és az okszerűtlen talajművelés következtében is rohamosan megfogyatkozott a földek termőereje. Mezőkövesd termőföldjének művelési ágak szerinti megoszlása (kat. holdban):

15 Év Szántó Rét Legelő Szőlő Egyéb 1851 7696 1956 3482 385 1198 1895 13 294 1962 848 196 789 A szűkös határ nyújtotta kedvezőtlen megélhetési lehetőségeket tovább rontotta a birtoktestek rendkívüli tagoltsága, szétaprózottsága. A mintegy 17 ezer hold kiterjedésű határ a század utolsó évtizedében 100 dűlőre tagozódott. Az egyes dűlők területi kiterjedése között igen nagy eltérések voltak. Volt olyan dűlő, amely mindössze 18,76 holdat tett ki, és volt, amelyik 250 holdat. A szántóföldek nagyfokú szétaprózottságát mutatta az is, hogy a parcellák átlagos nagysága alig haladta meg a fél holdat. A határ a századfor12