Fügedi Márta: A gyermek a matyó családban (Borsodi Kismonográfiák 29. Miskolc, 1988)

tyóság népi kultúrájának rokon területét vizsgálni kezdtem. Mezőkövesdhez és a matyósághoz egyrészt személyes, családi kapcsolat köt, másrészt a matyó népi kultúra, elsősorban a népművészet iránti érdeklődés fűz. A matyóság hagyományőrző és -tisztelő, összetartó és öntudatos közösség. Sajátos népi kultúrájának kialakulását mindenekelőtt a gazdasági, társadalmi lehetőségeik leszűkülése, másrészt pedig a szigorú helyi endogámia és a környező református falvak gyűrűjében a színtiszta katolikus vallásosság motiválta. A matyók nehéz sorsuk, az embert próbáló munka, valamint az idegenforgalom nyomása alatti kirakatélet ellenére is meg tudták tartani kulturális összetartó erejüket. A hagyományok zárt helyi rendje segített a világ dolgaiban való eligazodásban, az élet új és új kihívásainak leküzdésében. Ezek a sajátos helyi tényezők még izgalmasabbá tették azt a vizsgálódást, hogy miképpen formálódott, nevelődött felnőtté a gyermek ebben a zárt, hagyományőrző és szigorú elvárásokkal teli helyi kultúrában? Hogyan ismerte meg és sajátította el a matyóság kultúrájának hagyományos értékeit, a társadalomba illeszkedés szabályait? Melyek voltak a helyi értékrend legfontosabb ismérvei, milyen tényezők módosíthatták ezt? Milyen az egyén és a közösség viszonya a különböző életszakaszokban és életszituációkban? Milyen szerepe volt a családnak, egy-egy korosztálynak és a közösség egyes csoportjainak, fórumainak a nevelésben? Munkám során nem törekedtem monografikus igényű teljességre. Az élet sokrétűségéből, gazdagságából kiemelve a matyó gyerekek életének, nevelődésének folyamatából a hétköznapi élet, a munka és az ünnepek, szokások azon momentumait igyekeztem feltárni, amelyeket a mezőkövesdi társadalom szempontjából jellemzőnek és sajátosnak véltem. A mezőkövesdi gyermekek életének bemutatásával célom annak a jellemző képnek, kötöttségekkel és nehézségekkel teli, de mégis mozgalmas életnek a felvázolása volt, amelynek során a gyermekek beletanulnak, belenőnek a felnőttek helyi társadalmába, matyóvá válnak. Megkísérlem megfogalmazni azt is, hogy melyek voltak az erényei, illetve a gyengeségei annak a helyi értékrendnek, amely a matyóságnál a gyermekek nevelését irányította. Vizsgálati szempontjaim összeállításához azokat az útmutatókat, összefoglalásokat, kérdőíveket vettem alapul, amelyek témámba illő vagy rokon területek feldolgozásához készültek, így elsősorban a népi társadalom, a társas élet, a társas munkák, az erkölcs, az egyes korcsoportok és a játékok vizsgálatához nyújtanak 6