Fügedi Márta: A gyermek a matyó családban (Borsodi Kismonográfiák 29. Miskolc, 1988)

V. AZ ISKOLÁSKOR „Az iskola küszöbének átlépése határkő a gyermek életében. Ettől fogva fokozatosan fogyatkoznak önfeledt, gondtalan napjaik, s szaporodnak a kötelességeik. Ahogy szellemiekben gyarapodnak, többet és többet kell tanulniok, ahogy testileg erősödnek, nagyobb és nagyobb részt kell vállalniuk a gazdasági és házi munkákból" írja GAZDA Klára az esztelneki gyermekvilágról készült monográfiájában.

1 Iskoláskorig a hagyományozódás majdnem teljes egészében a család keretein belül történik. A gyermek a családján keresztül tanul meg, szerez ismereteket, az ő oldalukon vesz részt először a falu életében.

2 Iskolába lépésétől a gyermek ideje és tevékenysége megoszlik a család, az iskola és korosztálya hagyományos keretei között. „Amíg a gyerek iskolába járt, olyan volt, mint harangban az ütő: hol az iskola szabályaiba ütődött, hol a család akaratába" - állapította meg ZÖLDY Pál.

3 Előző életszakaszához viszonyítva jelentősen kitágult körben, de továbbra is zárt közegben szerveződnek meg az iskolás gyerek korosztályának megfelelő kapcsolatai. Személyiségük gazdagodásával, a közösségben betöltött szerepük jelentőségének növekedéséve! színesedik is az iskoláskorúak élete: elmélyül kapcsolatuk a felnőttek társadalmával, de az egykorúakkal is. Ugyanakkor az iskola tudatosítja a nemek szerinti elkülönülést is. Nemcsak a közösség hétköznapjaiban, a munkában lesz egyre több feladatuk és szerepük az iskoláskorú gyerekeknek, hanem a jeles napok, az ünnepek szokásaiban is egyre nagyobb részt vállalhatnak, kapnak. 1. Az iskola Az iskolának sem a szülők, sem a gyerekek nem tulajdonítottak általában nagy jelentőséget. „Tulajdonképpen annyi értéket láttak benne a parasztszülők, hogy az írás, olvasás, számolás elemeit 57